2014. november 4-én és 5-én intézetünk adott otthont az MTA Magyar–Román Történész Vegyes Bizottsága XII. tanácskozásának. Ennek témája kapcsolódott a nemzetközi történésztársadalmat az idén leginkább foglalkoztató évfordulóhoz, az első világháború kitöréséhez és A történetírás antropológiai perspektívái: 1914 Európában címet viselte.
A rendezvényt Fodor Pál főigazgató nyitotta meg, köszöntve a vegyes bizottság tagjait és az érdeklődőket. Mint elmondta, ez a rendszerváltás előtti időkben kialakult együttműködési forma a közelmúltban meglehetősen megrendült, akadtak olyan vélemények, melyek szerint el is kellett volna törölni ezt a fajta együttműködést. Végül a bizottságok megmaradtak, de korábbi hátterük megszűnt vagy meggyengült. Mivel az MTA gyakorta inkább csak az akadémiai dolgozókat támogatta e bizottságok soraiból, sokszor új utakat kellett találni a munka elősegítésére, melyet a főigazgató személyesen is nagyon hasznosnak tart. Intézményünknek nagy erőfeszítésekkel sikerült életben tartania számos ilyen együttműködést, például a magyar–román, a magyar–bolgár és a magyar–szlovák bizottságokat. A magyar–lengyel együttműködést jelenleg igyekeznek feléleszteni, és nem kis nehézségek árán a magyar–orosz bizottság is folytatni látszik tevékenységét. A rendszert a főigazgató azért is támogatja, mert rendkívül fontosnak tartja a kapcsolatoknak minél szélesebb palettáját megtartani. Emiatt nemcsak a vegyes bizottságokat munkáját tartja fontosnak, hanem számos nemzetközi intézménnyel külön is kötött megegyezéseket. Jelenleg egy angol nyelvű magyar–szerb tanulmánykötetről folynak tárgyalások. Egyes bizottságok munkájának eredményeiről folyamatosan is születnek kötetek, ilyen például a magyar–bolgár bizottság kiadványa. A főigazgató örömét fejezte ki az együttműködéssel kapcsolatban, és elmondta, nem tartja meglepőnek, hogy az első világháború az esemény témája, hiszen idén még jelentősebb kutatási terület az első világégés, mely az évforduló miatt számtalan tudományos fórum témája. Fodor Pál a bizottság munkáját megköszönve sok sikert kívánt a továbbiakhoz.
Ezután Miskolczy Ambrus egyetemi tanár, a Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság Magyar Tagozatának elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, néhány ironikus megjegyzést téve a bizottság előtörténetével kapcsolatban a működő dolgok 
gondos felszámolásának magyar szokására, majd örömének adott hangot a nagy létszámú hallgatóság láttán. A professzor, aki a téma „kissé skizofrén” megközelítésére (világháború és antropológia) kimondottan büszke, elmondta: a vegyes bizottság a magyar–román kapcsolatok történetét is kutatja. Ezután néhány, a bizottság közreműködésével készült kötetet ajánlott a közönségnek. A lényeg, mint kifejtette, a szakmai kapcsolatok fenntartása a szakemberek között, a politikai viszonyokon átívelően.
Végül Nicolae Edroiu, akadémikus, a Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság Román Tagozatának elnöke köszöntötte a jelenlévő magyar és román kollégákat. Azzal a kellemes küldetéssel érkezett, mondotta, hogy a Román Tudományos Akadémia elnöke és elsősorban az akadémia történettudományi és régészeti osztályának, valamint vezetőinek nevében átadja azok jó kívánságait. Ez az ülés szám szerint a 22. alkalom 1971 júniusa óta – ekkor kezdődött a bizottság története, amikor a magyar–román történészkapcsolatok utolsó egy évtizedének fejleményeit vitatták meg. Voltak azóta kellemetlenebb és kellemesebb időszakok, sőt egy hétéves szünet is a bizottság működésében, 1986-tól. Nicolae Edroiu elmondta: reméli, ezek az előadások a jövőben is megjelennek publikációként Budapesten, Bukarestben vagy Kolozsvárott.
A hivatalos üdvözlő beszédek után az érdeklődők másfél napon át a fentebbi témakörhöz kapcsolódó előadásokat hallgathattak meg.
Bogdan Ivanov görögkeleti pap, a Kolozsvári Ortodox Érsekség kulturális tanácsosa összefoglaló áttekintést nyújtott a Habsburgok politikai teológiájáról. Nagy Levente, az ELTE egyetemi docense Alexics György, a reformáció és az első világháború kérdéskörének összefüggéseiről értekezett. A kolozsvári Remus Câmpeanu, a Román Akadémia George Barițiu Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a téma avatott kutatója az erdélyi görög katolikusok első világháború utáni helyzetét tekintette át. Nicolae Edroiu akadémikus főként az első világháborúra vonatkozó, 2012–2014 között napvilágot látott, illetve még megjelenés előtt álló román történeti szakirodalmat mutatta be, rávilágítva azok antropológiai perspektíváira. Ábrahám Barna, az MTA BTK TTI tudományos munkatársa egy magyar–szlovák történelmi fogalmi lexikon tanulságait elemezte, felvetve egy hasonló elkészítésének lehetőségét magyar–román viszonylatban. Intézetünk főmunkatársai közül Szabó Dániel az első világháborús reklámok világába kalauzolta hallgatóságát, Fónagy Zoltán előadásában az első világháború és a társadalmi modernizáció kérdéseire fókuszált, míg Vörös Boldizsár az első nagy világégés korának gyermekjátékait mutatta be és elemezte az ehhez kapcsolódó pszichológiai aspektusokat is. A Román Akadémia Szebeni Társadalomtudományi Kutatóintézetét Vasile Ciobanu tudományos főmunkatárs képviselte, aki a századfordulós Erdély urbanizációjával kapcsolatos kérdésekre világított rá, kiemelt helyen foglalkozva Nagyszeben városával. Az ELTE BTK tudományos munkatársa, Lajtai László a 18–19. századi magyar tankönyvek etnikai sztereotípiáit elemezte. Sajnálatos módon Vasile Pușcaș, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem professzora nem tudott személyesen jelen lenni a tanácskozáson, de Közép-Európa és a nemzetközi hatalmi rendszer átrendeződése 1914-ben című értekezését felolvasták. Az ülésszak záróelőadását Miskolczy Ambrus egyetemi tanár tartotta, aki készülő Emil Cioran-kötetéhez kapcsolódóan elemezte a román filozófus és író antropológiáját.
Az esemény fontosságát jelzi, hogy a szerda délutáni előadások egy részét megtisztelte jelenlétével Románia budapesti nagykövete, Alexandru Victor Micula is.
Az előadásokat mindkét nap élénk beszélgetések, eszmecserék követték. Végül pedig az elnöki zárszavak értékelték a másfél napos ülésszak eredményeit, hangsúlyozva az ilyenfajta összejövetelek fontosságát a magyar és román történészek együttműködése szempontjából. Mind a román, mind a magyar fél könyvújdonságokat ajándékozott egymásnak, a szakirodalom kölcsönösen jobb megismerése érdekében. Ugyanakkor megállapodtak abban, hogy a következő vegyes bizottsági ülésszakot két év múlva, 2016-ban, Romániában szervezik meg.
Jakó Klára – Péterfi András
