400 éve, 1613. október 23-án lépett trónra Bethlen Gábor, Erdély legjelentősebb fejedelme. Közvetlen elődje átgondolatlan politikája, illetve a 15 éves háború pusztításai miatt súlyos örökséget — lerombolt országot, kiürült államkasszát, meghasonlott politikusgárdát — kellett átvennie. Az Erdélyi Fejedelemség mozgásterét eleve beszorította a török protektorátus és a Habsburg Birodalom felőli állandó fenyegetettség. A helyzetet tovább nehezítette az egész Európát átfogó hatalmi és gazdasági válság, amely a cseh felkelésbe s végül a 30 éves háborúba torkollott.
Bethlen Gábor a szinte reménytelennek tűnő helyzetből éppen a nehézségekben rejlő lehetőségeket felismerve és kihasználva tudott kitörni. Létrehozott egy új, hatékony politikusgárdát, egy európai színvonalú udvart és zseniális szervezőmunkával stabilizálta Erdély politikai és gazdasági helyzetét. Bekapcsolódott az európai válság megoldását korszerű eljárásokkal kezelő diplomáciai és katonai folyamatokba is. Ütőképes haderőt teremtett, rendezte a sereg gerincét alkotó székelység fél évszázada megoldatlan és véres konfliktusokba torkolló helyzetét.
Szövetségeseivel összehangolt katonai akcióit hajlékony, sok irányba futó diplomáciája teljesítette ki. Békekötéseivel megnövelte az Erdélyi Fejedelemség területét, a hágai és westminsteri szerződés révén az európai szövetségrendszerek tagja lett. 1620-ban magyar királlyá választották. Reálpolitikai habitusára jellemző, hogy a koronát nem fogadta el, és így módja nyílt a Habsburg uralkodóval való megegyezésre és az őt támogató oszmánok további térnyerésének megakadályozására is. Döntése lehetővé tette a hosszabb távú stabilitás megteremtését a térségben, s ettől kezdve lett Erdély a királyságbeli magyarok politikai és kulturális törekvéseinek legfőbb támaszává.
A református uralkodó toleráns valláspolitikája ismét befogadó országgá tette a fejedelemséget. Iskolateremtő tevékenységével és egyetemi ösztöndíjrendszerével biztosította a korszerű értelmiség kinevelését. Sokrétű életművéből kortársaitól kezdve évszázadokon át minden generáció inspirációt meríthetett.
A „Bethlen 400” programsorozat célja Bethlen Gábor történelmi szerepének és tevékenységének bemutatása minél szélesebb közönség számára, határon innen és túl, több tudományág szervezett, központilag összefogott és irányított munkájával. A magyar közönségen túl a nemzetközi közvéleménnyel is szeretnénk megismertetni Bethlen Gábort és korát, ezáltal némileg törlesztve a magyar tudományos élet régi adósságát. Míg ugyanis számos angol, német, francia nyelvű munka született és van forgalomban, ami a szomszédos népek történetszemléletét tükrözi, magyar nyelvű összegző munka kevés van. A Bethlen Emlékév lehetőséget adhat nemzeti történelmünk, egy büszke és sikeres magyarságkép jobb megismertetésére Európa-szerte.
Hamarosan tájékoztatjuk olvasóinkat a Bethlen 400 programsorozat eseményeiről.
R. Várkonyi Ágnes