A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet szervezésében 2014. október 17-én mutatták be a Das Preßburger Protocollum Testamentorum 1410 (1427)–1529.Teil 1: 1410–1487, Teil 2: 1487–1529 című kétkötetes forráskiadványt. A munkát a középkori várostörténeti kutatások két vezető magyar történésze, Majorossy Judit és Szende Katalin, a CEU Medieval Studies tanszékéhez köthető oktatók és kutatók állították össze.
A kiadványt Thomas Olechowski (KRGÖ, Univesität Wien) elnökletével Elisabeth Gruber (Institut für Geschichte, Universität Wien) és Skorka Renáta, intézetünk tudományos munkatársa ismertette és méltatta.
A két kötet nemzetközi együttműködés keretében, a bécsi és kölni székhelyű Böhlau Verlag gondozásában látott napvilágot Ausztria jogtörténeti forráskiadványainak sorozatában (Fontes rerum Austriacarum. Dritte Abteilung. Fontes iuris 21.). A pozsonyi Protocollum Testamentorum első kötetében lévő 844 végrendeletnek az 1410–1487 közé eső részét a kutatók már 2010. óta forgathatják, az 1529-ig terjedő időszak végakaratai azonban csak 2014-ben jelentek meg. A kiadvány évszámmal és regesztákkal kiegészítve eredeti sorrendben, teljes átírással közli a végrendeleti jegyzőkönyv okiratait. Az ilyen nagy mennyiségben megőrzött végrendeletek vizsgálata képet adhat a 15–16. század polgárságának mindennapi életéről, anyagi kultúrájáról, a vallási intézményekhez való viszonyáról a társadalom- és családszerkezet változásáról, így az egyháztörténet, jogtörténet, néprajz és várostörténet számára is fontos forrásként szolgálhat.
Elisabeth Gruber a pozsonyi végrendeletekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azokban a végrendelkezők nemek szerinti eloszlását illetően ugyanaz tapasztalható, mint az 1395–1430 közötti bécsi vagy a 15. századi (bécs)újhelyi, illetve korneuburgi végrendeletek esetében, nevezetesen a testamentumot tevők egyharmada nő, kétharmada férfi volt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a végrendeletek alapján Pozsony szőlőművelésben betöltött központi szerepe rajzolódik ki. A végső rendelkezésekben megjelenő tartozások alapján jól érzékelhető továbbá, hogy a régióból, illetve a régió határain túlról, milyen külföldi kereskedelmi szereplőkkel álltak kapcsolatban a pozsonyi polgárok; Bécs, a Lajta menti Bruck, Nürnberg, Landshut, Köln tartozott érdeklődési körükbe, sőt az egyik polgár üzletfelei között VI. Albert osztrák herceg is szerepelt. Gruber külön kiemelte a 15. századi városi jegyző, Liebhard Egkenfelder terjedelmes végakaratát, mely leltárszerűen sorolja fel egyedülálló könyvgyűjteményének és ingó, illetve ingatlan vagyonának darabjait.
A kétkötetes forráskiadványt Skorka Renáta két jelentős forráskiadási hagyományban illesztett. Egyrészt Pozsony kiadott városkönyveinek sorozatában, amely Fejérpataky Lászlónak köszönhetően 1885-ig nyúlik vissza, e tekintetben a Protocollum Testamentorum a harmadik nyomtatásban is napvilágot látott pozsonyi városkönyv. A jelen forrás ugyanakkor a középkori magyar városi végrendeletek kiadási hagyományába is beágyazódik, ezt a tradíciót a múlt század első harmadában Házi Jenő a soproni polgárok végrendeleteinek közlésével alapozta meg. Skorka a végrendeleti jegyzőkönyv keletkezési körülményeire is ráirányította a figyelmet. A városi polgárok tanúk jelenlétében tett végakaratát halálukig titkosan kezelték, ezt követően a tanúk, akik a végakarat végrehajtói is voltak, a városi tanács előtt bemutatták az elhunyt testamentumát, amelyet kihirdettek és bevezették a Protocollum Testamentorumba. Ilyen végrendeleti jegyzőkönyvekben maradtak fenn a bécsi, a (bécs)újhelyi polgárok végrendeletei is, valamint a soproniaké a 15. század utolsó negyedéig. A pozsonyi végrendeletek német nyelven íródtak, néhány kivételt az egyházi személyek, illetve a nemesek végrendelete képez, melyek latin nyelvűek, érdekesség Sárkány Ambrus szolgájának végakarata, melyben magyar nyelvi szórványra is bukkanhatunk.
Az ismertetések után Szende Katalin és Majorossy Judit köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukat segítették és hozzájárultak a kötet megjelenéséhez, főként osztrák kollégáiknak, akik lehetővé tették a forrásanyag ausztriai megjelenését.
Farkas Ildikó - Skorka Renáta
