Mindszenty szabadon címmel rendeztek a Háló Közösségi Központban interaktív beszélgetést és könyvbemutatót, amelyen részt vett Balogh Margit, intézetünk tudományos tanácsadója, osztályvezetője is.
A Magyarországi Mindszenty Alapítvány és a Háló közös szervezésében megvalósult esten Balogh Margit, Kovács Gergely és Kuzmányi István osztotta meg gondolatait Mindszenty József bíboros életútjáról és szellemi örökségéről. Az esemény apropója Mindszenty József bíboros Emlékirataim című könyvének idei jubileumi megjelenése és Balogh Margit, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja általános főigazgató-helyettese, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, osztályvezetője nagymonográfiájának – Mindszenty József (1892–1975) I–II. – új kiadása volt. Kovács Gergely, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány ügyvivője köszöntőjében hangsúlyozta, idén emlékezünk meg Mindszenty József pappá szentelésének 110., érseki kinevezésének 80. és halálának 50. évfordulójáról.
A Magyar Kurír tudósítása szerint Balogh Margit a rendezvényen elmondta, először szakdolgozata kapcsán foglalkozott behatóbban Mindszenty Józseffel. A kétezres évek elején fordult tudatosan a bíboros életműve felé. Ezt követően több írása is megjelent Mindszenty életének különböző szakaszairól. Most a Magyar Népköztársaság és a Szentszék közötti tárgyalások történetével foglalkozik. Ebben is felbukkan Mindszenty személye, annak ellenére, hogy ebben az időszakban az amerikai nagykövetségen élt. Balogh Margit hangsúlyozta, a bíboros az évtizedek múltával sokkal bölcsebb, toleránsabb és megértőbb lett. Az emigrációban a magyar tudat fenntartását és a magyar kultúra megőrzését, ápolását tartotta fontosnak. Kovács Gergely kérdésére válaszolva kifejtette, a vatikáni vizsgálat szerint nem érheti az a vád a bíborost, hogy nem engedelmeskedett a pápának, egyházi jelentősége pedig vitathatatlan.
Balogh Margit szerint Mindszenty legitimista volt, ezt a szemléletet hozta magával fiatalkorából. Ez nem királypártiságot jelentett, hanem azt, hogy elismerte a Habsburg uralkodó törvényes hatalmát. Amikor Magyarország köztársaság lett, a bíboros gondolt ugyan arra, hogy népszavazást kezdeményez az államforma kérdésében, tanácsadói javaslatára azonban végül elállt ettől. Alárendeltjeivel szigorú volt – emelte ki Balogh Margit –, ugyanakkor önmagától is sokat követelt. A szakértő azt is elmondta, hogy Mindszenty emlékiratait az amerikai nagykövetségen kezdte el írni, ezt az anyagot vitte magával az emigrációba. Ezzel a szöveggel később egy többtagú szerkesztőbizottság dolgozott, a mai változat ugyanakkor a bíboros jóváhagyásával látott napvilágot.
Az est további részében Kuzmányi István főszerkesztő és az esemény további szakértői idézték fel Mindszenty József egyházi szerepének jelentőségét, lelkipásztori tevékenységét, valamint azt, hogyan őrizte meg hivatása lényegét az emigráció éveiben is.
Az estét Balogh Margit tudományos reflexiója zárta. Ezt követően Kovács Gergely posztulátor Mindszenty József mellképét ábrázoló érmet adott át azoknak, akik a bíboros életművének bemutatásában kiemelt szerepet játszanak. A különleges, eredetileg a Szent István-i millennium alkalmából 1972-ben készült, a Szent Korona miniatűr ábrázolását és Mindszenty bíboros profilját viselő érem aranyozott példányát ez alkalommal többek között Balogh Margit is átvehette.
A Magyar Kurír oldalán Baranyai Béla teljes beszámolója itt olvasható. Fotók: Lambert Attila/Magyar Kurír
