A Magyar Regionális Tudományi Társaság 2025. október 30–31-én Veszprémben rendezte meg Turbulens idők, regionális kihívások című XXIII. vándorgyűlését, amelyen előadást tartott Demeter Gábor, kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa is.
A szekcióbeosztás és a programfüzet elérhető itt.
Fotó: Magyar Regionális Tudományi Társaság Facebook
Demeter Gábor, a Pénzes Jánossal közösen szervezett Turbulens történelem, eltérő regionális fejlődési pályák című szekcióban bemutatott Beilleszthetők-e a magyarországi fejlettségi és egyenlőtlenségi mutatók hosszú távú változásai (1720–2020) a nemzetközi trendekbe és elméletekbe? című előadásával vett részt a tanácskozáson.
Az előadásban a szerzőtársakkal (Földvári Péter, Pénzes János és Szilágyi Zsolt) azt vizsgálták, hogy a GISta Hungarorum projekt során a Magyar Királyság területére gyűjtött, településszintű, szeriális adatsorokból az 1720-as, 1780-as, 1828-as, 1880-as és 1910-es évekre előállított fejlettségi és egyenlőtlenségi mutatók értékeinek változása mutatott-e párhuzamosságot a szekuláris ciklusokkal (Braudel-ciklusok, Simiand-árciklusok) és a közgazdasági ciklusokkal (Kondratyev- és Kuznets-ciklusok).
Megállapításaik szerint a mintavételezés túl ritka (és nem sűríthető a forrásadottságok miatt) ahhoz, hogy a fejlettségi és egyenlőtlenségi értékek kapcsolata a 45–50 éves Kondratyev- vagy a 20 éves Kuznets-ciklusokkal vizsgálható legyen. A mintavételezési pontok nem esnek a – a szakirodalomban egyébként vitatott kezdetű – Kondratyev-ciklusok azonos szakaszaira, így nem állapítható meg trend. Szintén nem sikerült összhangba hozni mutatóinkat a (balkáni) árindexszel (1780–1910). Viszont markánsan látható, hogy a braudeli hosszú, szekuláris ciklusok futásával éppen ellentétes az egyenlőtlenségek hosszú távú hazai alakulása, itt tehát sikerült erős összefüggést kimutatni.
Fotó: Magyar Regionális Tudományi Társaság Facebook
Ezt követően a vizsgálati periódus szűkítésével, és a kompozit fejlettségi mutató történeti HDI-re való lecserélésével lehetőség nyílt egy sűrűbb, a jelenkorhoz közelebb eső időbeli mintavételezés megvalósítására 1880–2020 között. Bizonyították, hogy a korábbi szakirodalmi állításokkal ellentétben a HDI növekedése Magyarország (mai) területén nem volt monoton: 1920-ban és 1941-ben is megtört. 1941 után a HDI politikai-gazdasági rendszertől függetlenül folyamatosan nőtt.
A HDI futása már jól párhuzamosítható a történeti és modern Kondratyev-ciklusoknak a GDP- és tőzsdeindexek alapján számított futásával. Egyetlen kivétel a szocialista gazdaság korszaka, amikor a HDI települési adatokból aggregált országos értéke végig monoton módon növekedett, nem követve a világgazdasági ciklusokat. Ugyanakkor a települési egyenlőtlenségek 1941 és 1980 között növekedtek, s ekkor, a világgazdaságtól elzárkózó korszakban az egyenlőtlenségek – amelyek egyébként máskor a HDI értékével párhuzamosan változtak – futása vált párhuzamossá a világgazdasági trendekre utaló Kondratyev-ciklus menetével.
