Demeter Gábor, intézetünk tudományos főmunkatársa a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást 2025. február 27-én, Etnikai és etnicizált konfliktusok a Balkánon (1870–1914) és a nagyhatalmi humanitárius intervenciók címmel.
Az előadás célja az volt, hogy rávilágítson arra, hogy a 19. századi etnikai konfliktusok mögött sokszor nemcsak nemzeti ellentétek, hanem gazdasági, társadalmi és kulturális differenciák is meghúzódtak – és ez a jelenkorra is érvényes.
Az Oszmán Birodalomhoz tartozó Macedónia 19. század végi helyzete kapcsán a következő témák kerültek fókuszba: a nemzeti közömbösség, a kevert, többdimenziós és az egydimenziós (kizáró) identitások; az állami manipulációk (népszámlálási technikák, nemzetkategóriák); az állam erőszakmonopóliumának meggyengülése, valamint az erőszak piacosodása és tömegesedése; a paramilitáris egységek típusai, taktikái, gazdasági alapjai, célpont-típusai; valamint a nagyhatalmak felé irányuló és az Oszmán Birodalommal szembeni célkitűzések.
Az előadás második fele az első összhatalmi európai humanitárius intervenció, a mürzstegi orosz–osztrák–magyar egyezmény (1903) hátterét és összhatalmivá válásának okait vizsgálta a macedón reformmozgalom történetén keresztül. Az előadás foglalkozott a nagyhatalmi együttműködés szervezeti hátterével, a beavatkozás földrajzi színtereivel, az érintett államigazgatási szektorokkal, valamint az elért eredményekkel és a kudarcok okaival.
A történelmi párhuzamok mellett (Kelet-Rumélia, Libanon, Bosznia, Kréta) az előadás érintette az aktuális viszonyokat is, különös tekintettel a modern sovinizmusra, az etnikai feszültségekre és a nemzetközi beavatkozás nehézségeire Bosznia, Észak-Macedónia és Koszovó kapcsán.
Az előadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal NKFIH-149281 számú pályázata („Nyugat-Balkán: Egy ismeretlen ismerős a szomszédból”) támogatta.
