Farkas Ildikó, intézetünk tudományos munkatársa Kokugaku: Language and Cultural Identity című előadásával vett részt a 2016. március 14–16. között rendezett Language, Power and Identity in Asia: Creating and Crossing Language Boundaries című nemzetközi konferencián. A rendezvény az International Institute for Asian Studies (IIAS), az University of Leiden (az Ázsia-kutatások egyik legfontosabb globális központja), valamint a Leiden Global és a Taal Museum (Leiden) szervezésében zajlott. A rendezvény helyszíne a Rijksmuseum van Oudheden (Leiden) volt. A konferencia honlapja, a programmal és a Book of Abstracts-szal itt érhető el.
Három napon keresztül négy párhuzamos szekcióban folytak az előadások és az azt követő viták, összesen 150 előadás hangzott el. A nemzetközi Ázsia-kutatók egyik legjelentősebb seregszemléjéről volt szó, a világ minden tájáról érkeztek előadók, Ázsiából, Amerikából, Ausztráliából is Európa mellett. Az egész Ázsiára kiterjedő konferencia tematikája a „nyelv” szerepét helyezte központba, de nem nyelvészeti szempontból, hanem a nyelvhasználat kapcsolódását vizsgálta politikai, társadalmi, történeti kérdésekhez, összefüggéseit az identitás formálásával, mindezt főként posztkoloniális kontextusban elhelyezve. Különös helyet kapott az identitás és a határok témája, hogyan teremt, illetve szüntet meg határokat a nyelv használata, és milyen hatalmi tényezőként lehet a nyelvet kezelni. Szó esett még a hivatalos nyelv státuszáról, a nyelvi standardizáció történeti és politikai aspektusairól, a szóbeliség és az írásbeliség Ázsiában látható különleges változatairól. A konferencia teljességgel a multidiszciplináris megközelítés jegyében zajlott, egymás mellett történeti, nyelvészeti, szociológiai, kultúrantropológiai módszert alkalmazó előadásokat lehetett hallgatni, így a témákat komplex módon vizsgálni.
Farkas Ildikó hasonló témájú előadással 2015. szeptember 10–11-én vett részt British Association for Japanese Studies (BAJS) Annual Conference 2015 nemzetközi japanológus konferencián. A rendezvény a Japan Research Center, School of Oriental and African Studies (SOAS – az ázsiai kutatások egyik legfontosabb központja), University of London szervezésében zajlott. A rendezvény programja itt tekinthető meg. A konferencia elsősorban a társadalomtudományok felől közelítette meg a japanológiai kutatásokat, és főként a modern Japánra koncentrált, de teret kaptak a bölcsészettudományok képviselői is (bár elsősorban nyelvészeti és irodalmi témákkal). A rendezvény fő céljául a japanológia kutatások legújabb irányzatainak és eredményeinek szakmai körökben való közzétételét tűzte ki, és bár a brit japanológusok szervezték, a rendezvény több mint 140 előadója közül alig 20 volt brit. Az Európa szinte minden országából érkezett kutatók mellett érkeztek szakemberek még Ázsiából (Japánból több mint tíz előadó, de voltak Koreából, Tajvanról, Kínából is), sőt az USA-ból is. A japán és nemzetközi japanológiai kutatók egyik legjelentősebb seregszemléjéről volt szó. Négy párhuzamos szekcióban folytak az előadások és az azt követő viták, összesen több mint 140 előadás hangzott el. A témák elég szerteágazóak voltak, de közös jellemzőként elmondható, hogy egyrészt a ma népszerű (főként szociológiai, illetve kommunikáció és gender) témákkal jelentős mértékben foglalkoztak, másrészt valóban valamilyen újdonságot képviseltek: vagy a téma, vagy a megközelítés módja, vagy az összehasonlító kutatás eredményei szempontjából.
