Az ELTE HTK Irodalomtudományi Kutatóintézet Reneszánsz Osztálya minden hónap utolsó keddjén tartja felolvasóülését, amely interdiszciplináris kitekintéssel nyújt fórumot a kora újkorra vonatkozó új kutatási eredmények megvitatására.
2026. szeptember 29-én kutatóintézetünk tudományos főmunkatársa, Kármán Gábor tartott előadást Szükségünk van-e a török igára? Az 1685. őszi országgyűlésen született vélemények címmel.
Az előadás egy különleges forráscsoport eszmetörténeti értelmezésére vállalkozott. 1685 októberében, amikor a Habsburg-csapatok elérték Erdély határát, I. Lipót diplomatája felszólította I. Apafi Mihály fejedelmet az Oszmán Birodalomtól való függés felmondására, a fejedelem pedig az országgyűlés elé tárta a kérdést, annak minden résztvevőjétől személyes, írásbeli állásfoglalást kérve. A valószínűsíthetően több mint száz voxból mindössze tizennyolc maradt fenn, ám azok egyedülálló betekintést nyújtanak abba, hogyan érveltek az erdélyi elit második vonalának képviselői a fejedelemség politikáját elsődlegesen meghatározó oszmán vazallusi viszony mellett.
A pragmatikus, aktuális politikai helyzethez kötődő argumentumok mellett a beadott írásokban több olyan elméleti jellegű érv is előkerült, mint például a Portának adott hűségeskü megkötő ereje, az oszmán vazallusi státusz Istentől rendelt mivolta vagy annak szerepe az erdélyi testi és lelki szabadságok védelmében.
Az előadás az érvrendszer rekonstrukcióján kívül annak forrásvidékét is igyekezett megtalálni a korabeli nyomtatott prédikációs irodalom által közvetített elképzelésekkel való összevetés révén. Ez minden jel szerint kulcsszerepet játszott a korszak korábbi szakaszában is előforduló érvelési elemek hagyományozódásában, a történelem menetébe közvetlenül beavatkozó isteni hatalomra vonatkozó elképzelések általánossá válásában.
