Kecskés D. Gusztáv, intézetünk tudományos tanácsadója 2023. május 5-én Lausanne-ban a Société Helvetia Hungaria szervezésében felolvasóesten vett részt, amelynek során részletek hangzottak el Egy világraszóló történet. Az 1956-os magyar menekültválság kézikönyve című, Scheibner Tamással közösen szerkesztett kötetéből. Az előadás szövege francia nyelven elérhető.
2023. május 11-én Genfben Békés Csabával közösen készített előadást tartott „La Hongrie et l’Alliance atlantique: contextes et logiques d’adhésion” [Magyarország és az Atlanti Szövetség: a csatlakozás kontextusa és logikája] címmel, a Le Kremlin et les occidentaux depuis la fin de la Guerre froide. Aux origines des guerres russo-ukrainiennes [A Kreml és a nyugatiak a hidegháború vége óta. Az orosz‒ukrán háborúk előzményei] című nemzetközi konferencián, amelyet a Genfi Egyetem és az Institut de hautes études internationales et du développement (IHEID) szervezett.
A Relations internationales (Paris/Genève) folyóirat égisze alatt szervezett nemzetközi konferencia a Kreml, Európa és az Egyesült Államok kapcsolatait vizsgálta a hidegháború vége óta, valamint az orosz és az ukrán kül- és belpolitikában végbement változásokat annak érdekében, hogy feltárja a 2014 tavaszán kezdődött orosz‒ukrán háború gyökereit. Ennek jegyében a szervezők meghívtak a NATO, az Európai Unió és az európai országok történetével foglalkozó 22 szakértőt, beleértve a Közép-Európával, Oroszországgal és Ukrajnával foglalkozó történészeket, jogászokat és politológusokat is. A jelenlegi európai háború eredetére vonatkozó kutatás célja nyilvánvaló volt: az orosz kormányzat nyugatellenes propagandájában gyakran hangoztatott és az Ukrajna elleni agressziót igazolni hívatott állítások – így például a NATO keleti bővítéséről való lemondás állítólagos nyugati ígéretének megszegése, a nyugatiak azon törekvése, hogy Oroszországot a nyugati intézményektől „távol tartsák” és az orosz gazdaság fejlődését alacsony szinten befagyasszák, vagy éppen az ukrán függetlenség történelmi legitimitásának megkérdőjelezése – alapos vizsgálata. A történeti fejlődés ilyen olvasata figyelmen kívül hagyja, hogy a Szovjetunió 1990-ben elfogadta az új európai rend alapjait, a NATO bővítésével kapcsolatos viták során a nyugatiak habozását, a kelet-közép-európai részvevők állásfoglalásait és különösen Oroszországnak a hidegháború utáni rend felépítésére, megerősítésére majd destabilizálására tett lépéseit.
1999. március 12-én Magyarország a NATO teljes jogú tagja lett. Kecskés D. Gusztáv Békés Csabával közösen készített előadása – magyar és francia levéltári dokumentumok, valamint az események egykori magyar és francia szereplőivel készített interjúk alapján – bemutatta a mintegy 9 éves csatlakozási folyamat nemzetközi feltételeit, a magyar vezetés törekvéseit, a NATO és a tagországok Magyarországgal való interakcióinak dinamikáját, valamint a magyar felkészülés körülményeit és fő lépéseit.
