2026. október 22-én kutatóintézetünk tudományos munkatársa, László Szabolcs vendégelőadóként tartott előadást Pozsonyban, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársai számára. Az előadás a Kodály-módszer nemzetközi terjedéséről szólt.
László Szabolcs Teaching Music to the World: The Transnational History of the Kodály Method című előadásában a Kodály Zoltán pedagógiai elveire épülő zenetanítási módszer nemzetközi elterjedését vizsgálta a 20. század második felében. Korábbi kutatásaira támaszkodva bemutatta, miként vált a módszer az 1960-as évektől kezdődően egyre népszerűbbé a vasfüggönyön túli országokban, különösen az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában. E folyamatban meghatározó szerepet játszott a magyar szakemberek tevékenysége az UNESCO-hoz kapcsolódó International Society for Music Education (ISME) keretein belül.
Az előadás központi kérdése arra irányult, hogy a Kodály-módszer fogadtatása miért maradt lényegesen visszafogottabb a szovjet blokk úgynevezett „baráti” országaiban. Elméletileg ezek az államok kedvező közeget biztosíthattak volna a módszer befogadásához. Kodály elképzelései számos ponton összhangban álltak az államszocialista rendszerek által hirdetett esztétikai nevelés eszményével, míg a népdalok kiemelt szerepe az erőteljes etnonacionalista tendenciák következtében szintén közös kapcsolódási pontot jelenthetett. Ennek ellenére a módszert a szocialista országokban jóval kevesebb helyen vezették be, mint a nyugati világban.
László Szabolcs ismertette, hogy pozsonyi kutatásainak célja a Kodály-módszer csehszlovákiai átvételének feltárása a szocialista pedagógia és az oktatási transzferek tágabb összefüggésrendszerében. Ez a kutatási terület mindeddig viszonylag csekély figyelmet kapott a szakirodalomban. Vizsgálatának egyik kiemelt kérdése, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség pedagógusai és értelmiségi szereplői közvetítő szerepet játszottak-e a módszer meghonosításában. Emellett azt is elemzi, hogy annak alkalmazása kizárólag a magyar tanítási nyelvű intézményekre korlátozódott-e, és amennyiben igen, milyen tényezők magyarázhatják ezt a jelenséget.
