Szalai Ágnes, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa az elmúlt napokban több előadást is tartott Kolozsváron, ahol nőtörténeti, politikatörténeti és gasztrotörténeti témákról is beszélt.
2026. június 4-én immár harmadik alkalommal rendezték meg a Nőtörténeti Műhelykonferenciát, ezúttal a BBTE Magyar Történeti Intézete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös szervezésében. A tanácskozáson egyetemi oktatók, kutatók és doktori hallgatók mutatták be legújabb, nőtörténettel kapcsolatos kutatásaikat.
Szalai Ágnes Bornemissza Annával összefüggő kutatásainak egy szeletét, a fejedelemasszony udvari orvosa, Köpeczi János tevékenységét járta körül előadásában. A kiadott források mellett elsősorban a kolozsvári és a budapesti levéltárakban őrzött primer iratanyagra támaszkodva bemutatta a fejedelemasszony betegségeit, Köpeczi János azokra alkalmazott „ellenszereit”, valamint kitért az orvosságok alapanyagául szolgáló gyógynövények „görög” kereskedők és erdélyi diplomaták általi beszerzésére. Emellett a Köpeczi János számára a fejedelem által adományozott „gyógynövénykert” és patikaház, valamint Bornemissza Anna „patikaládája” tartalmának elemzése kapcsán a kutatás további lehetőségeit és célkitűzéseit is felvázolta.
A konferencia programja és képriportja elérhető itt.
Fotók: Boldiș Petra
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület meghívására Szalai Ágnes a Műhelybeszélgetések a Jakó Zsigmond Kutatóintézetben című rendezvénysorozat keretében 2026. június 8-án és 9-én is előadást tartott az intézet székházában.
Kutatóintézetünk tudományos segédmunkatársa a Kármán Gábor vezetésével működő ERC SMALLST projektben folytatott kutatásait mutatta be Önjelölt trónkövetelő vagy a Porta bábja? Zólyomi Miklós Portára szökésének (1667) kérdései az új kutatások tükrében című előadásában. Szalai Ágnes azt járta körül, hogy az Apafi-kori Erdélyi Fejedelemségben a korábban fejedelmeket adó iktári Bethlen-leszármazottat, Zólyomi Miklóst mi motiválhatta a fejedelmi kormányzattal való szembefordulásra. Emellett részletekbe menően bemutatta, hogy az Apafi-kormányzat jól működő diplomáciai hálózata révén miként szerelte le a Porta által kezdetben támogatott Zólyomi Miklós törekvéseit. Végül kitért arra is, hogy az élete végéig Konstantinápolyban maradó Zólyomi az erdélyi belpolitikában történő teljes elszigetelődése után (1670) miként próbálta érvényesíteni érdekeit és visszaszerezni politikai befolyását, például francia és portai diplomáciai kapcsolatrendszerének ki- és újjáépítésével.
A téma árnyalását a rendezvényen részt vevő történész kutatókkal folytatott eszmecsere mellett a SMALLST-projekt támogatásával, a Kolozs Megyei Állami Levéltárban végzett egyhetes kutatás is nagyban segítette.
Az előadás plakátja elérhető itt.
Fotók: Pakó László
Szalai Ágnes 2026. június 9-én Lampréta feketelével – Gasztrotörténeti kalandozások az Apafi-kori Erdélyben című tudományos-ismeretterjesztő előadásában az önálló Erdélyi Fejedelemség utolsó három évtizedére vonatkozóan, főként levéltári forrásokra támaszkodva adott képet a fejedelmi és főúri udvarok „kulináris kérdésekben” tevékenykedő személyzetéről és feladatairól (pl. konyhamester, szakács, sáfár, ajtónálló, étekfogó, borsoló). Emellett a korabeli ételek közül a halas fogásokra fókuszálva kitért az alapanyagok, fűszerek és ízesítők beszerzésére, valamint az ételek lehetséges elkészítési módjaira is. Előadásában a 17. század végi italfogyasztás egyes részleteit is érintette, így például a méhészkedéshez köthető méhserről vagy a „hagyományos”, gabonaalapú sör főzéséről is beszélt.
Az előadás plakátja elérhető itt.
Fotók: Fehér Andrea
