2026. május 5-én az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet Tanácstermében a Magyarország és az ENSZ kutatócsoport szervezésében Szente-Varga Mónika egyetemi tanár, történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának oktatási dékánhelyettese tartott előadást Magyarország és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség kapcsolata a Kádár-korszak első másfél évtizedében címmel.
A hírekben is oly gyakran szereplő szervezet (International Atomic Energy Agency) az ENSZ „kapcsolt szakosított szervezete” (related organization), amelynek központja Bécsben található.
Az előadó bevezetőjében kiemelte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 1957-ben jött létre azzal a céllal, hogy elősegítse a nukleáris technológia békés felhasználását, miközben megakadályozza annak katonai célokra történő alkalmazását és a nukleáris fegyverek elterjedését. Ez a kettős feladat egyszerre jelentett lehetőséget és kihívást a szervezet számára. Szente-Varga Mónika bemutatta, hogy az Ügynökségen belüli együttműködés nem mindig a bipoláris, hidegháborús logika szerint alakult, hanem sokszor a nukleáris technológiai fejlettség szintje határozta meg az államok közötti viszonyokat. Az intézmény egyben olyan nemzetközi fórumot is jelentett, ahol a keleti és nyugati blokk tudósai – köztük magyar szakemberek – rendszeresen találkozhattak és együttműködhettek.
Az előadás Magyarország és a NAÜ kapcsolatát vizsgálta a szervezet 1957-es megalakulásától 1972-ig. Arra kereste a választ, hogy Magyarország milyen szerepet vállalt az Ügynökség megalakulásában és későbbi munkájában: milyen feladatokat látott el, kik képviselték, mely területeken lépett fel aktívan, és mindezt milyen tényezők befolyásolták leginkább. Külön figyelmet kapott a hidegháborús politikai környezet, benne az 1956-os forradalom leverését követő időszak hatása. Az előadás kitért arra is, hogy az Ügynökség milyen lehetőségeket kínált Magyarország számára a nukleáris tudomány és ipar fejlesztésére, például kutatási szerződések, ösztöndíjak és szakemberképzés formájában, és hogy ezekkel a lehetőségekkel mennyire tudott a magyar fél élni.
