A görögországi Ioannina Egyetem történeti és régészeti intézete, valamint Arta város önkormányzata "FILLELINIA 2013” The interest in Greece and Greeks from 1821 to today címmel szervezett nemzetközi konferenciát 2013. július 5–7-én Artában, amelyen Tóth Ferenc intézetünk főmunkatársa is előadást tartott. Az előadás alapját egy Grégoire Keösseck (néha Kesseck) nevű magyar származású rodostói francia konzul görög szabadságharcról szóló diplomáciai levelezése szolgáltatta. A tudományos tanácskozás részletes programja itt található.
Grégoire de Keösseck vagy Kesseck neve nem ismeretlen azon magyar történészek előtt, akik behatóbban tanulmányozták a rodostói magyar emigráció kései történetét. Thaly Kálmán Rákóczi emlékek Törökországban című munkájában részletesen kitért a Keösseck, vagy magyarul Kőszeghy rodostói tevékenysége és családja eredetének kérdéseire. Thaly Kálmán már említett munkájában leírta, hogy rodostói kutatásai során találkozott az ottani osztrák–magyar konzul, bizonyos Pierre Aslan fiával, akinek dédanyját Kőszeghy Cecíliának (Cecile de Kessegh) hívták. Thalyéknak sikerült megtalálni azt a Rákóczi Ferenc által állított rodostói csorgókutat is, amelyet Grégoire de Keösseck renováltatott. A kút márványtáblája Rodostóban egyébként ma is őrzi a magyar származású francia konzul emlékét. Egyesek a család 18. századi magyar ősei közé sorolják Mikes Kelemen reménytelen szerelmét, Kőszeghy Zsuzsikát is, mások egy másik Kőszeghy családot sejtenek e torzult név mögött.
Grégoire Keösseck a rodostói francia, brit és orosz konzuli címet is hordta az 1810-es években és emellett büszkén még a rodostói magyar kolónia vezetőjének is tartotta magát. A Nantes Diplomáciai Levéltári Központban található iratai alapján megállapítható, hogy hivatala folyamán részletes levelezést folytatott az egymást gyakran váltó konstantinápolyi francia nagykövetekkel, amelyben rendszeresen beszámolt a Rodostó környékén tapasztalt fontosabb eseményekről. Az 1820-as évek jelentései szinte kizárólag a lázadó görög szigetekkel szembeni török katonai fellépések és a háborús készülődés szomorú krónikáját örökítették meg. Az egészen 1826-ig fennmaradt levelezés alapján számos fontos információt tudhatunk meg az akkoriban még katonai szempontból is kiemelkedő jelentőségű Márvány tenger partján fekvő kikötőváros mindennapjairól is. Az előadás elsősorban Grégoire Keösseck konzuli levelezésének a görög szabadságharcra vonatkozó részeit elemezte és foglalta össze. A konferencia szervezői az előadások szövegét hamarosan nyomtatásban is szeretnék megjelentetni.