Intézetünk tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc és Michel Laurencin, a Tours-i Egyházmegyei Levéltár igazgatója 2017. november 10-én közös előadást tartott Tours-ban a Szent Márton Bazilika Szent Klotild előadótermében. A 2016. október 12–15. között a tours-i Université François Rabelais által szervezett La figure martinienne: Essor et renaissance de l’Antiquité tardive à nos jours/Szent Márton alakja: fellendülés és újjászületés a késő antikvitástól napjainkig című nagyszabású nemzetközi konferencia egyik érdekes hozadéka volt az az érdekes művészettörténeti felfedezés, amely a szombathelyi Szent Márton templomban található 17. századi, a szentet magyaros ruhában ábrázoló festményt egy korabeli francia könyvben megjelent metszettel hozta kapcsolatba.
Egy 1635-ben Tours-ban megjelent breviáriumban (Breviarium insignis Ecclesiae S. Martini Turonensis ad Romanam Ecclesiam nullo medio pertinentis authoritate Capituli ejusdem Ecclesiae recognitum. Pars aestivalis, Turonis, ex officina Jacques Poinsot et Claude Bricet), amelynek egy példánya az ottani egyházmegyei levéltár bazilikából származó gyűjteményében található egyik metszet a jelenetet rendkívül hasonlóan mutatja be, Szent Mártont pedig szintén korabeli „huszárként” ábrázolja. A festmény központi részét képező négy figura – a lovas, a ló, a koldus és a kutya – egyaránt megtalálható mindkét metszeten. A lovas és a koldus tartása, arcvonásai és ruházatuk elemei szintén megegyeznek az ábrázolásokon. Hasonlóan azonos a ló és a kutya kompozícióban betöltött helye, valamint helyzete. A lovas magyaros csizmát, a köpenye alatt magyaros felöltőt – franciául hongroline-t – és a fején színes tollforgót visel. Márton magyaros öltözékben való ábrázolása nem egyedi jelenség ebben a korban. Ez részben köszönhető egy hosszú törökmintás ruha, az hongroline korabeli nyugat-európai divatjának, amely valószínűleg a harmincéves háború során Európán keresztülvonuló magyar és horvát lovascsapatok közvetítéssel került Franciaországba és innen kapta a magyar eredetre utaló nevét. A két kutató az ábrázolások közötti rokonságot bemutatva próbálta meg értelmezni a híres tours-i szent pannóniai származására utaló külsőségek jelentőségét. Az előadás írásos változata a napokban jelenik meg magyar a Magyar Könyvszemle legújabb számában. Az előadás egyben székfoglaló is volt, mivel a helyi tudós társaság, az Académie de Touraine, külső tagjai közé fogadta kollégánkat. A rendezvényekről készült fotók itt tekinthetők meg.
