A Magyar–Bolgár Akadémiai Történész Vegyes Bizottság háromévenkénti közös konferenciáját és kísérő rendezvényeit, a konzultatív kerekasztalt, a regionális jelentőségű magyar és bolgár történeti szakkönyvek bemutatóját Szófiában tartották 2012. május 15–19. között. A két akadémiai történettudományi intézet által Regions, Borders, Societies, Identites in Central- and Southeast Europe címmel szervezett szakmai találkozót az eseménynek otthont adó szófiai Szveti Kliment Ohridski Egyetem Magyar Tanszéke és a szófiai Magyar Kulturális Intézet is
támogatta. A megnyitón köszöntőt mondott Pék Miklós, a magyar követség ügyvivője, Ilija Todev, a BTA TTI egy nappal korábban kinevezett új igazgatója, Toso Doncsev, a szófiai Magyar Kulturális Intézet vezetője, valamint Valeri Sztojanov és Ress Imre a vegyes bizottság két társelnöke. A konferencián magyar részről F. Molnár Mónika (MTA BTK ITI), Bíró László, Demeter Gábor (MTA BTK TTI), Hornyák Árpád (MTA BTK TTI, PTE), Csaplár-Degovics Krisztián, Pandula Attila (ELTE BTK) vett részt. (A vegyes bizottság több tagjának tartós külföldi távolléte miatt az idén márciusban új tagokkal – Bíró László, Juhász József, Ring Éva, Csaplár-Degovics Krisztián, ifj. Bertényi Iván – egészült ki a bizottság magyar tagozata.)
A konferencia bevezető előadásában F. Molnár Mónika az Oszmán Birodalom 17–18. századi határmegvonási gyakorlatát vázolta fel a hagyományok és az írásos források alapján. Nógrád megye példáján Demeter Gábor mutatta be a Magyar Országos Levéltár által digitalizált 1715. és 1720. évi országos összeírás névanyagának használhatóságát, amely adatbázis lehetőséget ad a migrációs folyamatok, a foglalkozás- és társadalomszerkezet, valamint az etnikai állapot rekonstruálására. Csaplár-Degovics Krisztián a koszovói vilajetre vonatkozó bécsi levéltári anyag (1908–1912) elemzése során arra kereste a választ, hogy a konfliktusforrások vajon mindig a nemzeti vagy vallási hovatartozás kapcsán törnek ki, vagy egyéb (területi, társadalomszerkezeti, időbeli) jellegzetességük van. (A bolgár történészek között különösen a „vegyes” összetételű csaták tevékenységével kapcsolatos fejtegetései váltottak ki érdeklődést.) Horváth Gergely Krisztián a földrajzi szempontból az államhatár menti periferikus helyen élő, de a birodalmi centrumhoz való közelsége folytán a felvilágosodott abszolutizmus által teremtett belső vámhatár átjárhatóságát sajátos eszközökkel megteremtő, a bécsi piacra termelő mosoni parasztság 18–19. századi regióspecifikus határátlépési gyakorlatát elemezte, amelyet a szerző távollétében Ress Imre prezentált.
Bolgár részről a kitűnő oszmanista, 17–18. századi komparatív és mikrotörténelemmel foglalkozó gazdaság- és társadalomtörténész, Sztefka Parveva (BTA TTI), a bulgáriai Kanitz-hagyaték kiadását felügyelő R. Szimeonova (BTA Levéltár), a macedóniai lakosság munkavállalás céljából történő migrációjával és ennek családszerkezetre gyakorolt hatásával foglalkozó Sztanislava Sztojcseva (BTA TTI), a bulgáriai oroszok alfabetizációjáról referáló Inna Manasieva (BTA TTI), a Preszpa-völgy etnikai szerkezetváltozásának okait bemutató szkopjei D. Martinovszki (BTA TTI) és a Trákiára irányuló bolgár törekvéseket elemző Vanja Sztojanova (BTA TTI) szerepelt a szekcióban. Az első nap zárasaként hangzottak el a hungarológiai jellegű kutatási eredményekről szóló beszámolók. A fényképezés bulgáriai elterjedésről Vetov Csavdar, a nyelvi párhuzamokról a Szveti Kliment Egyetem hungarológiai képzését irányító Lili Lesznicskova (magyarul), Penka Pejkovszka a budapesti bolgár közösség történetéről, Bedecs László, az egyetem magyar nyelvi lektora 1968 irodalmi vonatkozásairól, míg a debreceni egyetemi tanársegédségét sok évtizede bulgáriai kutatói állásra váltó Bur Márta egy bolgár katolikus misszionárius magyarországi tevékenységéről referált.
A konferencia másnapján a 20. századi politika- és gazdaságtörténeti témák domináltak. A Magyarországon tanult Petar Kamenov a dualista állam balkáni és égei-tengeri törekvéseinek kölcsönhatását, Marija Koleva a két világháború közötti német kereskedelempolitika bolgár és magyar párhuzamait, Kostadin Gardev az 1944. évi hadüzenettel megszakadt magyar–bolgár kapcsolatok újrafelvételét, Ilijana Marcseva a bolgár vasfüggöny működését, Nadja Filipova (mindnyájan BTA TTI) a bolgár–libanoni gazdasági kapcsolatokat tárgyalta előadásában. Hornyák Árpád kiegyensúlyozott fejtegetései az 1941–1945 közötti Délvidéken/Vajdaságban zajló, etnikai tisztogatásokról cáfolták a magyar történetírás egyoldalú szemléletéről eluralkodó nézeteket. Bíró László a két világháború közötti jugoszláv centralizációs módszerek politikai, közigazgatási, gazdasági következményeit értékelte orosz nyelvű előadásában.
A Balkán-háborúk centenáriuma és az első világháború kitörésének közelgő 100. évfordulója indokolta a külön tematikus workshop megrendezését. Ennek keretében magyar részről Demeter Gábor elemezte a bolgár politikusok előtt álló alternatívákat, míg a soknemzetiségű Magyarország világháború alatti társadalmi mozgósításának sajátosságait Ress Imre, a
bolgár szövetséget erősítő magyar kitüntetési gyakorlatot Pandula Attila tekintette át. Bolgár részről az akadémikus Georgi Markov a Balkán-háborúk geopolitikai hátteréről, Kalcso Kalcsev (Veliko Tarnovo) a morális szempontok és a reálpolitika összeegyeztethetőségéről (a Balkánon magára maradt Bulgáriának a török „ősellenséggel” kötött 1915. évi szövetségéről), Jordanka Geseva a Balkán-háborúk történeti előzményeiről, Petar Kamenov pedig Tisza István Balkán-koncepciójáról értekezett.
A bolgár–magyar történésztalálkozó hagyományos kísérő rendezvénye az eltelt ciklusban megjelent regionális jelentőségű szakkönyvek ezúttal két teljes estét betöltő bemutatója volt, amelyhez a Magyar Kulturális Intézet biztosította a helyszínt és a szakmai prezentációt követően a szerzőkkel való közvetlen konzultáció lehetőségét. A bolgár kollégákkal való elmélyült szakmai érintkezés sikeréhez hozzájárult a bolgár tagozat titkárának, a fáradhatatlan Penka Pejkovszkának az az ötletes szervezési megoldása, hogy minden magyar vendég mellé egy magyar szakos egyetemistát osztott be – részint a kommunikációs akadályok leküzdésére, részint a gyakorlati nyelvtanulás elősegítésére.
A bemutatott könyveket a lentebbi jegyzék tartalmazza. A bolgár munkákból többek között Valeri Sztojanov több évtizedes kumanológiai kutatásait összegző magisztrális munkája és összegyűjtött tanulmányai, Penka Pejkovszka a magyarországi bolgárok társadalmáról szóló, a szórványkutatást módszertanilag több ponton megújító könyve, Jordanka Geseva a 17. századi bolgár bevándorlókból az arisztokrácia sorába emelkedett Pejacsevics grófok család- és társadalomtörténete, továbbá az Ilijana Marcseva szerkesztésében megjelent forráskiadvány emelhető ki, amely a Balkán-félsziget és Oroszország kapcsolatát eddig hozzáférhetetlen orosz levéltári anyag közzétételével világítja meg és a magyar történeti kutatásban is hasznosítható eredményeket tartalmaz. Emellett a bolgár fél nemzetközi terjesztésre szánt könyveket adományozott az MTA BTK TTI Könyvtárának, így Sztefka Parveva 18. századi oszmán gazdaságot és társadalmat elemző bolgár és angol művét, Mancso Vekov 15–19. századi balkáni metrológiai monográfiáját németül, Ilijana Marcseva orosz–balkáni kapcsolatokról szóló könyvét orosz nyelven. Magyar részről az ismertetett művek egy-egy példánya került a Kulturális Intézet könyvtárába.
Az ismertetett könyvek:
Lajos Thallóczy, der Historiker und Politiker. Die Entdeckung der Vergangenheit von Bosnien-Herzegowina und die moderne Geschichtswissenschaft. Hrsg. von D. Juzbašić, I. Ress, in Zusammenarbeit mit A. Gottsmann. Szarajevó–Budapest, 2010.
Széchenyi, Kossuth, Batthyány, Deák. Studien zu den ungarischen Reformpolitikern des 19. Jahrhunderts und Ihren Beziehungen zu Österreich. Eds. Fazekas, I.–Malfér, S.–Tusor, P. (Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien.) Wien, 2011.
България, Балканите и Русия ХVІІІ–ХХІ в. Съст. Илиана Марчева. Отг. ред. Георги Марков. Ред. Кол. Л. Ревякина, И. Марчева, П. Димитрова, В. Атанасова. Софня, 2011.
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés – az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában. Budapest, 2010.
Geteilt-Vereinigt. Beitraege zur Geschichte des Königreichs Ungarn in der Frühneuzeit (16–18. Jh.). Hrsg. Csaplár-Degovics, Krisztián–Fazekas, István. Berlin, 2011.
Molnár Antal: Egy raguzai kereskedőtársaság a hódolt Budán. Scipione Bona és Marino Bucchia vállalkozásának története és dokumentumai, 1573–1595. / Eine Handelsgesellschaft aus Ragusa im osmanischen Ofen. Geschichte und Dokumente der Gesellschaft von Scipione Bona und Marino Bucchia, 1573–1595. Budapest, 2009.
Пейковска, Пенка: Българските общности в Унгария през ХІХ–ХХ в. Миграции и историко-демографска характеристика. Софня, 2011.
Гешева, Йорданка: Фамилия Графове Пеячевич между легендите и реалността (втората половина на ХVІІ–ХХ в.). Историко-генеалогично изследване. Софня, 2011.
Стоянов, Валери: Куманология Т. 1–2. Софня, 2010.
Стоянов Валери: Valeristica Polyhistorica. Избрани приноси към гранични области на историята. Софня, 2011.
Biró László: A jugoszláv állam, 1918–1939. Budapest, 2010.
Hornyák Árpád: Találkozások – ütközések. Pécs, 2010.
Kompországok, ahol a part szakad… Szemelvények Köztes-Európa integrációs törekvéseiből (1990–2008). Szerk. Demeter Gábor–Radics Zsolt. Debrecen, 2010.
Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzetté válás kezdetei (1878–1913). A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest, 2010.
Demeter Gábor: Kisállamok törekvései és nagyhatalmi érdekek a Balkán-háborúk idején. Budapest, 2007.
Demeter Gábor: A két Balkán-háború hadtörténete (1912–1913). Debrecen, 2008.
A látogatás zárásaként a vegyes bizottság tagjai a hegyek által körülölelt Koprivsticába, a híres 19. századi kereskedővárosba látogattak, ahol az 1876. évi áprilisi felkelés első lövései eldördültek. A konspirációban részt vett bolgárok közül itt lakott vagy innen származott Ljuben Karavelov (a későbbi oroszbarát kormányfő testvére), Georgi Benkovszki, Coko Kableskov (Levszki titkára). A település skanzen, több 19. századi kereskedőház is múzeumként funkcionál. A bolgár nemzeti újjászületést jelképező egykori gazdag, 16 000 lakosú kereskedőváros népessége mára a negyedére apadt. A központi bolgár régió elnéptelenedése és gazdasági pangása szembeszökő, hiszen kihalt útjain néhány személyautón kívül teherautó csak elvétve látható.
A konferencián kölcsönösen felmerült a lejáró akadémiai együttműködési szerződés meghosszabbításának igénye. A felek előzetesen a következő, jóváhagyásra és részletes kidolgozásra váró címben állapodtak meg: Shared Pasts in Europe – New Sources, New Approaches. A vegyes bizottság következő konferenciája az előzetes tervek szerint 2014-ben Budapesten kerül megrendezésre Contacts and Conflicts in Central- and South East Europe címmel. Az idén a két akadémia között érvényben lévő csereprogram keretein belül a rendelkezésre álló kéthetes kvótát magyar részről Demeter Gábor, bolgár részről Vanja Sztojanova és Ilijana Marcseva vette/veszi nyáron igénybe. Mivel számos kölcsönös kutatási témát, kapcsolódási pontot találtunk, felmerült a tagokban az akadémiai csere időtartamának négy hétre történő kiterjesztése. Megfontolandó Burián István szófiai naplójának régóta esedékes kiadása is.
A konferencia kétségtelen jelentős tudományos hozadékát csupán elsősorban az intenzív párbeszéd hiánya és a viták gyakori elmaradása korlátozta, noha közös kutatási témából és kapcsolódási pontból nincs hiány, a párbeszéd mégis gyakran elmarad: ennek oka részben a közös nyelv hiánya – bolgárok esetében ez főleg az idősebb generáció részéről jelentkezik. Bár a konferencia nyelve a német, angol, francia és orosz volt, a legtöbb előadás mégis bolgárul hangzott el, bár a szervezést dicséri, hogy az előadásoknak volt rövid, magyar nyelvű összefoglalója. A fiatalok esetében a nyelv kevésbé probléma, a módszertani képzés és az előadói gyakorlottság hiánya viszont inkább. Noha a konferencia zsúfoltsága miatt hivatalos vitára nem, diszkusszióra is csak a kávészünetben volt lehetőség, a világháborús kerekasztal-beszélgetést szándékosan úgy szervezték, hogy valóban megvolt az esély az eszmecserére. A zsúfoltsághoz és a vitára rendelkezésre álló szűk időkerethez a bolgár tudománypolitika azon érthetetlen rendelete járult hozzá, miszerint pontrendszerrel mérik a teljesítményt, s ettől egy nemzetközi, de mégis bolgár földön megrendezett – kis költségű – konferencia presztízse a résztvevők szemében emelkedik, ezért nagyon sok előadó jelentkezik, ami a tudományos vitát lehetetlenné teszi. Mindez olyan hiányosság, amely a más terülten kiválónak bizonyult helyi szervezőmunkával kiküszöbölhető.
Demeter Gábor–Ress Imre
