2025. október 22–25. között, a Liechtenstein-Institut szervezésében, Balzersben került sor a Történeti kisállami tanulmányok: a kutatás helyzete és perspektívái című konferenciára, amelyen a SMALLST kutatócsoport tagjai is részt vettek.
A tanácskozás célja az volt, hogy áttekintse a politikatudomány terén már bevettnek számító kutatási irányzat, a kisállamokra vonatkozó kutatások (small state studies) jelenlegi helyzetét a történettudomány területén belül, valamint egy esetleges szorosabb együttműködés esélyeit. A huszonhat előadás néhány általánosabb áttekintés mellett kora újkori és modern kisállamok történetéből hozott esettanulmányokat, elsősorban Európából, de érintve a karibi térséget, valamint afrikai és ázsiai országok összefogását is a második világháború után.
A konferencián kutatóintézetünket a SMALLST kutatócsoport három tagja képviselte. A kutatócsoport vezetője, Kármán Gábor általános áttekintést nyújtott a projekt célkitűzéseiről és az eddig elvégzett munkáról. Előadásában felhívta a figyelmet arra, milyen nehézségekkel kell szembenézni a premodern és modern kisállamok diplomáciájának összehasonlító elemzésekor, hiszen az előbbi esetekben a később általánossá váló közösségi, klasszikus állami döntéshozatal egészen kivételes, a külpolitikai tevékenységet pedig nagymértékben az uralkodók egyéni preferenciái és dinasztikus érdekei határozzák meg.
A másik két projekttag esettanulmányokon keresztül mutatta be a régióra jellemző problémákat. Marian Coman amellett érvelt, hogy Havasalföld gyengesége és instabilitása – a territórium definiálatlansága, az állandó dinasztia hiánya, az intézmények kialakulatlansága –, amelyeket általában az államfejlődés hiányosságaiként szokás definiálni, jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a terület elitje integrálódni tudjon a 16. század első felében a hatalmát fölé kiterjesztő Oszmán Birodalom hatalmi struktúráiba. Ezt tovább segítette, hogy a havasalföldi elit különböző csoportjai eltérő regionális identitásokat képviseltek az államalakulat egészére vonatkoztatva.
Raguza kisállami létből fakadó problémáit Vedran Stojanović ismertette Tomo Bassegli 18. század végi írásának elemzésével. Havasalfölddel ellentétben a városállam kifinomult intézményrendszerrel és kiemelkedően stabil politikai berendezkedéssel rendelkezett, amelynek alapját merev szabályok révén érvényesített kollektivizmus és tradicionalizmus adta. Mindez a felvilágosodás által megérintett Bassegli számára már elviselhetetlenül fojtogatónak tűnt – olyan rendszernek, amely megakadályozza a város belépését a modernitás világába, és a megváltozott keretek között valójában a kisállam túlélése ellen hat.
