2019. május 17–19. között nemzetközi tudományos konferenciát rendeztek a horvátországi Biogradban a zadari és a zágrábi egyetem, a városi helytörténeti múzeum, a Zágrábi Magyar Intézet, illetve a Horvát Történettudományi Intézet, valamint intézetünk közös szervezésében. A tudományos ülés témája egyrészt a horvát–magyar történelmi kapcsolatok kezdete és Dalmáciának a Magyar Királysághoz fűződő viszonya, másrészt a több mint 800 év együttélés legfontosabb csomópontjainak áttekintése volt. A magyar delegáció tagjaként kilenc hazai kutató vett részt a különböző szekciókban.
Közülük négyen választottak középkori témát. Kálmán király külpolitikájáról és az 1102. évi koronázás hátteréről Körmendi Tamás, míg az Árpádok dalmáciai királyi reprezentációjáról Gál Judit beszélt. Zsoldos Attila a 14. század eleji királyi adományozások adataiból cáfolta, hogy Károly király egy új elitet épített volna, Weisz Boglárka pedig Zágráb és Buda városi hatóságainak működését és jellegzetességeit hasonlította össze. A kora újkort képviselte Molnár Antal, aki a 17. századi római illír intézmények személyi állományáról és belső sajátosságairól beszélt, valamint Varga Szabolcs, aki a horvát–szlavón tartományi gyűlés és a pozsonyi országgyűlés 16. századi viszonyrendszerét jellemezte.
A dualizmus korába kalauzolta el a hallgatóságot Ress Imre Josip Mihalović zágrábi érsekről és Mirko Bogović budapesti horvát miniszteri tanácsos tevékenységéről szóló előadása, valamint Csaplár-Degovics Krisztián, aki a századforduló bécsi albánpolitikájának egy izgalmas fejezetével, a Zára melletti Borgo Erizzóban élő katolikus albánokkal kapcsolatos politikai elképzelésekkel foglalkozott. Végül a szervezésben is oroszlánrészt vállaló Sokcsevits Dénes beszélt az 1956. évi forradalomnak a horvát emigráns sajtóban megjelent recepciójáról, amely értelemszerűen teljesen eltért a hivatalos jugoszláv állásponttól.
A horvát küldöttség tagjaként részt vett a konferencián a Zágrábi Tudományegyetem Hungarológia Tanszékére képviseletében Szentesi Žagar Orsolya, Kristina Katalinić és Mann Jolán, akik a legújabb nyelvészeti kutatásokról, valamint Miroslav Krleža magyarságképéről számoltak be. Horvát oldalról is számos tudományos újdonság hangzott el, többek között a legújabb dalmáciai régészeti eredményekről és a különböző jelentősebb pénzleletekről. A konferencia tagjai szakmai kiránduláson is részt vettek, melynek során megtekintették Vrána középkori várát, a mellette fekvő, újonnan felújított Maškovića karavánszerájt, valamint Crkvina 11. században emelt kolostorkomplexumának maradványait. A konferencia anyaga a horvát szervezők ígérete szerint rövidesen megjelenik kötetben.
