2018. október 15. és október 18. között Koszovóban járt intézetünk kutatócsoportja. A történészek, Molnár Antal, Sokcsevits Dénes, Pálosfalvi Tamás, Csaplár-Degovics Krisztián és B. Szabó János a prishtinai Albanológiai Intézet meghívására és a Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium felkérésére vettek részt a Szkanderbég halálának 550. évfordulójára szervezett nemzetközi konferencián (Gjergj Kastrioti Scanderbeg on the 550th anniversary of this death). A koszovói és albániai tudományos intézmények, ill. a prishtinai magyar nagykövetség által szervezett konferencián (2018. október 16.) a magyar küldöttség a második rigómezei csatáról (1448) és Hunyadi János életéről tartott angol nyelvű előadásokat. A konferencia programja itt olvasható.
A küldöttség 2018. október 17-én az Ukshin Hotiról elnevezett Prizreni Egyetemen vendégszerepelt. A magyar kutatók, Csaplár-Degovics Krisztián és az egyetem germanista professzora, Izer Maksuti szervezésében, önálló előadásokat tartottak az egyetem auditoriumában, amelyen az oktatókon és a hallgatókon kívül a helyi sajtó és érdeklődők is részt vettek. Molnár Antal előadásában a Magyarországon is ismert pápai vizitátor, Pjeter Mazreku püspök élete kapcsán felhívta a figyelmet az albán nemzeti önkép legkorábbi ismert megfogalmazására.
Molnár előadására a helyi sajtó is felfigyelt, a legolvasottabb koszovói napilap, a Koha Ditore hosszú írásban számolt be az albán közönség számára is új eredményekről, az írást több internetes hírportál is átvette (pl. itt és itt.). Csaplár-Degovics Krisztián Ausztria–Magyarország Albánia-politikájáról, és a magyar albanológia kezdeteiről tartott előadást. Sokcsevits Dénes horvát nyelven megjelent Horvátország története a 7. századtól napjainkig (Hrvatska od stoljeća 7. do danas) című, Zágrábban megjelent kötetét mutatta be nagy sikerrel a horvát szakos hallgatóknak.
Az előadásokat követően Ramë Vataj, az egyetem rektora vendégül látta a magyar küldöttséget, és felvetette a későbbi együttműködés lehetőségét. Intézetünk történészeit elkísérték a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézet munkatársai is, Major Balázs vezetésével. A régész szakértők a késő antik és középkori kutatásokban tervezett együttműködésekről tárgyaltak a konferencia időszaka alatt.
Az úton szintén részt vett Barina Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa, aki egy kutatócsoport tagjaként 2016-ban zárta le a magyar albanológia eddigi leghosszabb folyamatos kutatási projektjét. A kutatócsoport további tagjai Pifkó Dániel, Somogyi Gabriella, Alfred Mullaj, Marjol Meco és Marash Rakaj voltak. A természettudós kutató, az Albánia botanikai leírását célul kitűző, 1916-ban kezdődő kutatás centenáriumán megjelent Distribution atlas of vascular plants című monográfiát mutatta be a Prizreni Egyetemen megtartott előadásában.
