2022. november 22. és 24. között nemzetközi konferenciát rendeztek Varsóban, amelyen Koloh Gábor, intézetünk tudományos munkatársa egy 19. századi protestáns közösség életét és az egyházi fórummal való kapcsolatát mutatta be.
Hangulatkép a konferenciáról. Forrás: DHI Warschau Facebook
A Zakazany owoc. Życie seksualne a Kościoły w Europie Środkowo-Wschodniej na przestrzeni wieków [Tiltott gyümölcs. A szexuális élet és az egyházak Közép-Kelet-Európában a különböző korszakokban] című tanácskozáson Koloh Gábor Szexualitás a 19. századi magyar református falvakban címmel tartott előadást.
A 18. század végétől fokozatosan megváltozott az egyházak normatív szerepe. Ezt bizonyítja, hogy a Habsburg Birodalomban a felvilágosult abszolutizmus rendelkezései megfosztották az egyházi bíráskodást a testi fenyítés alkalmazásának jogkörétől. A közösség lelki életének felügyelete és a közösség rendjének fenntartása azonban továbbra is a helyi egyház feladata maradt.
Koloh Gábor előadásában a Habsburg Birodalom részét képező Magyar Királyságban egy protestáns közösség életét és az egyházi fórummal való kapcsolatát mutatta be. Az egyházjogi normák és értékek érvényesítésére való törekvés tükröződik a presbiteri jegyzőkönyvek bejegyzéseiben. A presbitérium, amelyet a lelkész vezetett, és amelyet néhány prominens helyi lakos alkotott, a református falvak legfontosabb jogi színtere volt. Ez volt az a fórum, amelyhez a lakosok minden olyan ügyben fordultak, amely a családi élet nyugalmát zavarta, de a presbitérium idézte be azokat is, akiknek a viselkedését helytelennek ítélte.
Hangulatkép a konferenciáról. Forrás: DHI Warschau Facebook
A délnyugat-magyarországi Vajszló presbiteri jegyzőkönyvei félszáz ilyen esetet dokumentálnak 1824 és 1867 között. A gyakran szexuális jellegű ügyek sokszor a házastársak közötti veszekedésekkel, különéléssel és családon belüli erőszakkal kapcsolatosak. A presbitérium célja a családi béke helyreállítása mellett a botrány elkerülése, illetve a megbomlott közösségi norma helyreállítása volt. A keresztény tanítás normáira nem történik hivatkozás az erkölcsi szabályok érvényesítésében. Sőt, a feljegyzésekből kifejezetten kiderül, hogy a hatóságok a házasságtörést önmagában nem tekintették bűnnek. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a házasságtörés gyakorlati következményeinek: a rágalmazás, a különválás és a visszaélés nemcsak a család számára jelentett problémát, hanem a közösség életére is kihatott. A lelki hatások mellett a közösségi rend felbomlásának egyértelmű gazdasági következménye is volt, mivel az érintetteket elvonta a szokásos munkájuktól. Ez pedig a feudális korszakban nem volt elhanyagolható szempont.
Az előadó egy szintén református, de Magyarország egy másik részén élő közösséggel is párhuzamot vont. A délkelet-magyarországi Szeghalom presbiteri jegyzőkönyvei hasonló tendenciát mutattak. Az összehasonlításból az is kiderült, hogy a megcsalás és a házasságtörés különösen akkor vált problematikussá, ha az ismétlődött és ezzel megsértette a fennálló közösség békéjét.