Konferencia

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a Bolgár Tudományos Akadémia és a Bolgár–Magyar Történész Vegyes Bizottság szervezésében május 13–14-én konferenciára került sor intézetünkben a Bolgár Köztársaság nagykövetsége és a budapesti Bolgár Kulturális Intézet támogatásával. A téma: Kapcsolatok és konfliktusok Közép-és Délkelet-Európában – magyar és bolgár megközelítésben.

Demeter Gábor bevezető szavai után Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója nyitóbeszédében elmondta: büszke arra, hogy a témában nemzetközi konferenciát szervezhettek, melyen új források, új megközelítések kerülhetnek napvilágra. Miután köszönetet mondott a szervezőknek és támogatóknak, felidézte, hogy a két akadémia kommunikációját elősegítő bolgár–magyar akadémiai történészbizottság 2006 óta koordinálja a kutatók tudományos tevékenységét, s a közelmúltig ez volt az egyetlen működő akadémiai szintű kapcsolat a Balkán történészeivel. Az utóbbi években a közös munka többek között három kötet kiadását és a két nemzet diákjai számára kölcsönösen biztosított ösztöndíjakat eredményezett. A kooperáció jelenlegi kutatási projektje a Balkán-félsziget társadalmi, politikai és gazdasági történetének vizsgálatával foglalkozik. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az MTA BTK Történettudományi Intézet elkötelezett a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése mellett, s ezért a Balkán történetének kutatására önálló témacsoport alakult. Örömteli fejlemény, hogy intézetünk a Balkán más jelentős intézményeivel is ápol kapcsolatokat, gyümölcsöző együttműködés alakult ki például a horvátországi történettudományi intézetekkel, és sor került a kapcsolatfelvételre a Szerb Tudományos Akadémiával is. Célunk a minél többoldalú kooperáció balkáni és nyugati intézményekkel, így elősegítve a nemzetközi információcserét és kutatásokat. E konferencia is a közös erőfeszítések bizonyítéka. Fodor Pál elmondta, reméli, hogy a jövőben is sikeres lesz az együttműködés, megköszönte, hogy a résztvevők elfogadták a meghívást, és külön köszönetet mondott Demeter Gábornak a tudományos és szervezőmunkáért.
Ezután Biszerka Beniseva, a Bolgár Köztársaság magyarországi nagykövete köszöntötte a konferencia résztvevőit, kiemelve és üdvözölve a történészbizottság és a két tudományos akadémia közös munkáját. A nagykövet rámutatott, milyen kitűnő lehetőség ez a konferencia a tudományos eredmények és kutatások megosztására Délkelet- és Közép Európa történetének kérdéseit illetően. A történelmi események mozgatórugóinak közös megismerése és feldolgozása, a két nemzet archívumainak közös kutatása segíthet olyan történelmi tanúságok leszűrésében, melyek jobbá tehetik közös jövőnket. Országaink régóta hasonló értékeket támogatnak, a térség békéjének és prosperitásának elkötelezett bajnokaiként. A nagykövet elmondta, reméli, hogy az elkövetkező nemzedékek okulása érdekében minél több új forrás és eredmény válik hozzáférhetővé a közép- és délkelet-európai történelmi kutatások segítségével a társadalom számára. Befejezésül, mondotta a nagykövet, szeretné megragadni az alkalmat, hogy gratuláljon a szervezőknek, és meghívja a követségre a részvevőket a konferenciát lezáró fogadásra.
Ress Imre, a vegyes bizottság magyar részének vezetőjeként németül, Kelet-Közép-Európa régi közös tudományos nyelvén szólalt fel, és anekdotikus hangnemben elevenítette fel a hosszú közös történettel rendelkező intézmények tevékenységét. Következő feladatként kiemelte, hogy Burián István naplójegyzeteinek kiadatlan részeit, melyek mindkét nemzet kutatói számára értékesek, érdemes volna megjelentetni, hiszen – noha a naplók 1907–1922 közötti részeit már kiadták – így is jelentős anyag vár még feldolgozásra, melyet még Diószegi István történészprofesszor gyűjtött össze. A két intézet a jövőben is számos kutatást tervez kooperációban. Ress Imre végül szeretettel üdvözölte a bolgár kollégákat.
Valeri Sztojanov, a Magyar–bolgár történészbizottság bolgár részének vezetőjeként kollégákként és barátokként üdvözölte Fodor Pál főigazgatót, Ress Imre professzort és a résztvevőket, majd örömét fejezte ki, hogy itt lehet. Csaknem 10 év telt már el a bizottság által koordinált tudományos kooperáció kezdete óta. A két intézmény ekkor már több közös projektet tudhatott maga mögött, melyek összekovácsolták a résztvevőket. A bizottság azóta végzett munkája igen hasznosnak bizonyult a balkáni múlt felderítése, a nemzetállam-építés története, a kisebbségi kérdés és sok más téma szempontjából. Sztojanov professzor kiemelte Demeter Gábor és Penka Peykovszka munkájának fontosságát a bizottság tevékenységének koordinálásában. A közelmúltban megjelentetett gyönyörű kiadványokra nem lett volna lehetőség Fodor Pál főigazgató segítsége nélkül. A professzor kifejezte reményét, hogy korunk ismert nehézségei ellenére a bizottság továbbviszi hasznos munkájáét Délkelet- és Közép-Európa múltja tanúságainak megismerésének érdekében.
A konferencia első ülésszakát Penka Peykovszka professzor vezette, aki magyar nyelven is üdvözölte a jelenlévőket az immár ötödik magyar–bolgár történettudományi fórumon, mely a magyar és a bolgár tudományos akadémiák közös projektjének keretében zajlott, s kiemelte, hogy ez az egyetlen működő bölcsészettudományi projekt a bolgár akadémia számos támogatott bilaterális kapcsolata közül. A bolgár és a magyar delegáció nevében hálásan köszönik az MTA BTK főigazgatójának, Fodor Pálnak, valamint a vegyes bizottság elnökének, Ress Imrének és a bizottság titkárának, Demeter Gábornak a lehetőséget, hogy Budapesten tartsák meg a kétoldalú konferenciát. Hasznos és eredményes munkát kívánt a résztvevőknek, és ajándékot adott át a konferencia vezetőinek és a nagykövet asszonynak a bolgár delegáció nevében.
A többnapos konferencián összesen 15 előadás hangzott el 4 ülésszakban, melyeket minden ülésszak végén vita követett. A második nap egy kettős könyvbemutatót is magában foglalt a Bolgár Kulturális Intézetben. Az eszmecseréket a Bolgár Köztársaság nagykövetségén adott fogadás, majd egy szentendrei kirándulás koronázta meg.
Az első nap Penka Peykovszka professzor által vezetett első ülésszakán először Stefka Parveva (BTA TTI) adott elő az al-dunai ottomán határvidéken 1593–1606 között zajló katonai konfliktusok emlékezetéről, majd F. Molnár Mónika (MTA BTK) beszélt a török– Habsburg háború magyar hadszínterének itáliai vonatkozásairól. Őt Demeter Gábor (MTA BTK) előadása követte a török által meghódított vidékek balkáni városi társadalmai jóléti viszonyainak regionális és etnikai különbségeiről 1844–1870 között. Ezután Petar Kamenov (Szófiai St. Kliment Ohridski Egyetem) beszélt Burián István első szófiai küldetéséről (1880–1881).
Az első nap Demeter Gábor által vezetett második ülésszakának első előadását ifj. Bertényi Iván (MTA BTK) tartotta a dualizmus kori Bánság-régió politikai elitjéről, majd Penka Peykovszka (BTA TTI) következett, aki a Bánátban a 19–20. század fordulóján élő katolikus bolgárok és szomszédaik kulturális viszonyairól adott elő. Csaplár-Degovics Krisztián (MTA BTK) osztrák levéltári források alapján rekonstruálta az 1913. szeptemberi, Szerbia elleni bolgár támadás részleteit, végül Pandula Attila (ELTE) előadása hangzott el a királyi Magyarország Szent István rendjének bolgár lovagjairól (1764–2014).
Az első napot a Regions, Borders, Societies, Identities in Central and Southeast Europe 17th–21st century. (Szerk.: Peykovszka, P.–Demeter, G. MTA BTK, Szófia–Budapest, 2013) Bíró László, és a Bulgaria and Hungary at War (1912–1918). (Szerk.: Peykovszka, P.–Demeter, G. MTA BTK, Szófia–Budapest, 2013.) ifj. Bertényi Iván általi bemutatása zárta.
A második nap Csaplár-Degovics Krisztián által vezetett első ülésszaka Bottlik Zsolt (ELTE), Demeter Gábor és Csaplár-Degovics Krisztián előadásával kezdődött az etnikai térképek szimbolikus nemzetépítési stratégiában való propagandisztikus felhasználásáról és döntéshozást befolyásoló szerepéről a berlini kongresszuson (1878–1880). Menyhárt Krisztina (ELTE) az I. világháború bolgárkertészekre gyakorolt hatását vizsgálta a gazdasági konjunktúra és hazafias kötelesség tényezőin keresztül, majd Vanya Sztojanova  (BTA TTI) adott elő a Bulgáriával az I. világháború után kötött békeszerződés és az Egyesült Államok viszonyáról. Hornyák Árpád (MTA BTK, Pécsi Tudományegyetem) Magyarország és az I. világháború utáni török békeszerződések kapcsolatát vizsgálta.
A második nap Vanya Sztojanova által vezetett második ülésszakát Tanya-Ioana Minkova (BTA TTI) előadása indította Bulgária 1920–1940 közötti repüléssel kapcsolatos politikájáról, majd Bíró László (MTA BTK) adott elő párt és történetírás kapcsolatáról Jugoszlávia történettudományában. Végül Valeri Sztojanov (BTA TTI) az 1989-es változásokról és hatásaikról beszélt.

Összeállította: Péterfi András