Határok fölött címmel nemzetközi tudományos konferenciát rendezett Zrínyi Miklós halálának 350. évfordulóján Budapesten, 2014. november 18–20. között három magyar intézmény, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem. A magyar és horvát nemzet közös hőse, a költő, író, politikus és katona Zrínyi Miklós (1620–1664) 350 éve, 1664. november 18-án hunyt el egy szerencsétlenséggel végződött vadkanvadászaton. Életművének újragondolását nem csupán a kerek évforduló indokolta, hanem az is, hogy a Zrínyiről kialakult kép több vonatkozásban a változás jeleit mutatja.
A konferencia céljául tűzték ki, hogy a sok irányból épülő új paradigma körvonalait egy nagyszabású nemzetközi tudományos konferencia és az azt kísérő rendezvények keretében a szélesebb közvéleménnyel is megismertessék, új szintézisben egyesítsék a különböző diszciplináris és nemzeti keretekben folytatott Zrínyi-kutatásokat, vagyis éppúgy a határokat kívánja átlépni, ahogy azt Zrínyi maga is tette.
Zrínyi Miklós életében és munkásságában döntő jelentőségük volt a határoknak. Már a magyar nemzeti kánonban rögzült jelzői – „költő, író, politikus és katona” – arra utalnak, hogy életműve különböző területeket egyesít, földrajzi és etnikai határokon is átívelve.
A résztvevő tudósok, a magyar és a nemzetközi (horvát, cseh, olasz) történettudomány és a hadtörténet-írás, az irodalomtudomány és a művészettörténet szakemberei közösen keresték a választ arra a kérdésre, mi az, ami Zrínyi (és a Zrínyiek) örökségében a jelen számára is tanulságként megfogalmazható.
A konferencia három napján a három rendező intézmény biztosította a helyszínt. A megnyitónak és az első nap előadásainak HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum adott otthont, a második napon a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 
Konferenciaterme, a harmadik napon pedig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Jakobinus Terme szolgált helyszínül.
Az ünnepélyes megnyitón Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka köszöntötte a vendégeket és a résztvevőket. Hangsúlyozta a 350 éve tragikusan elhunyt Zrínyi sokoldalú munkásságát és összetett személyiségét, amelynek teljesebb megismerését tűzte ki céljául a konferencia a hadtudomány, történettudomány és irodalomtörténet kutatóinak részvételével.
A konferenciát Balog Zoltán miniszter nyitotta meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma részéről. Beszédében kiemelte, hogy a konferencia új módon közelíti meg témáját. Zrínyi újrafelfedezésében megjelenik az államférfi, hadvezér és költő összetett személyiségének időszerűsége. Életművét Balog Zoltán a „sok az egyben, egy a sokban” tétellel fogalmazta meg: a polihisztor Zrínyi Miklós élete minden területén egy gyökérből táplálkozva egy cél felé haladt, és élete több síkja egységben maradt. Nehéz az igazi egyéniség képét felrajzolni, de néhány jelzővel érzékeltetni lehet. Zrínyi arisztokrata volt a szó legnemesebb értelmében, európai műveltséggel és színvonalon, nemzeti célokért küzdő teljesítménnyel. Az arisztokrata hivatásnak – a kivételes állapot kivételes kötelezettségekkel jár – megfelelően életét a köz szolgálatában töltötte. A konferencia célja, hogy Zrínyi sokoldalúságában bemutassa az egységet, hogy a jelen számára is példaként állhasson.
A konferencia szakmai jelentőségét méltatta Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója. A 2014. év a történettudomány számára a nagy évfordulók és az azokhoz kapcsolódó nagyszabású konferenciák éve: az első világháború, a holokauszt, Dózsa felkelése, a Jagellók évfordulói között találjuk 1664-et, a szentgotthárdi csata és Zrínyi halálának évét is, amelyről három intézmény összefogásával emlékeznek meg. A konferencia célja a kutatások új irányainak és eredményeinek bemutatása, címe jelzi egyrészt Zrínyi életének és életművének határokon átívelő jellegét, és egyben a konferencia jellegét is, hiszen a különböző diszciplínák eredményeit kívánja szintézisbe hozni, különböző nemzetiségű résztvevőkkel. A Zrínyi-kutatásban lezajlott paradigmaváltásnak köszönhetően ma már a romantikus nacionalizmus toposzai helyett az európai geopolitikai, hatalmi helyzetben való tájékozódást és elhelyezkedést hangsúlyozzák, és a nemzeti határokon átnyúló család kettős (vagy többes) identitását. Az új kép a horvát–magyar Zrínyi európai politikusi és modern katonapolitikusi alakját hangsúlyozza. Az irodalomtörténetben is előtérbe került Zrínyi költői munkásságának újító jellege és a kultúrák közötti mediátori szerepe. Hivatástudata és programja ma is aktuális.
Padányi József dandártábornok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai rektorhelyettese is méltatta a konferenciát. Kiemelte, hogy intézménye a hazai honvédtisztképzéssel Zrínyi hagyományainak méltó folytatója. A honvédség már régóta példaként tekintett Zrínyire (már 1848-ban szabadcsapat viselte nevét), a katonatiszti képzőintézményeket róla nevezték el.
A megnyitó a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Zrínyi-emlékérem bemutatásával zárult. Balog Ádám alelnök mutatta be a Hunyadi László által tervezett érmét, amelynek előlapján Zrínyi Miklós portréja látható, hátlapján pedig a csáktornyai vár, a „sors bona, nihil aliud” felirattal. Végezetül Balog Ádám emlékérmet adott át Balog Zoltán miniszternek, a konferenciát szervező intézmények vezetőinek, valamint az érmét tervező művésznek.
A konferencia szakmai programja három napon keresztül zajlott, 40 előadás hangzott el 8 szekcióban (Paradigmák; A recepció és a kutatás irányai; A horvát kontextus – pátria, gazdaság, család; Régiók között és határok fölött; Hadtudomány, hadvezetés, politika – Zrínyi, a katona; Költészet és próza, eszmetörténeti összefüggések; A Syrena-kötet világa).
A konferenciát kísérő események között volt Zrínyi-emléktábla avatása az NKE Konferenciaterem előtt, és a Musica Historica együttes koncertje a Ludovika Dísztermében november 19-én. A konferenciához kapcsolódó program a Költő, hadvezér és államférfi Zrínyi Miklós (1620–1664) című kiállítás a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében.
Farkas Ildikó
