2024. november 11–12-én a bécsi Collegium Hungaricumban nagyszabású nemzetközi nőtörténeti workshopra került sor, amelynek főszervezője Fedeles-Czeferner Dóra, intézetunk Horthy-korszak osztályának munkatársa volt.
Az International Networks of Women’s Activism and Mobility in the Austro-Hungarian Monarchy and the Successor States 1848–1945 (A női aktivizmus és mobilitás nemzetközi hálózatai az Osztrák–Magyar Monarchiában és utódállamaiban 1848–1945) című rendezvény a Collegium Hungaricum Bécs rendezésében, valamint hathatós financiális és operatív támogatásával valósult meg. Szervezésében közreműködött még a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint az Magyar Tudományos Akadémia Nőtörténeti Munkabizottsága. Az egyedülálló esemény a karrierjük különböző szakaszaiban lévő, többféle tudományterületről érkező kutatók közötti intenzív párbeszéd kialakításának első és egyben rendkívül sikeres lépéseként értékelhető. Összesen tíz ország 15 intézményéből érkeztek résztvevők, úgy pályakezdő kutatók, mint a szakma legelismertebb képviselői.
A workshop legfontosabb célja a magyarországi és külföldi kutatók közötti tudományos együttműködés elősegítése volt a női aktivizmus és az emancipációért folytatott harc helyi, nemzeti, valamint nemzetközi (transznacionális) dimenzióinak vonatkozásában. A résztvevők előadásaikban az Osztrák–Magyar Monarchiában, valamint az utódállamok területén élő nőjogi aktivisták nemzetközi kapcsolati hálóit vették nagyító alá. Tették mindezt hosszabb történelmi korszakokra és különböző politikai rendszerekre fókuszálva, illetve azokat az országhatárokat átlépve, amelyek történelmileg elválasztották az egyes aktivistákat, aktivizmusokat. Vagyis az Osztrák–Magyar Monarchia területe a workshopon egy transznacionális laboratóriumként jelent meg.
A workshop résztvevőinek egy része
Az előadásokban, illetve az azokat követő, gondolatébresztő diszkussziókban a résztvevők interdiszciplináris megközelítésben vizsgálták a női aktivizmus és az emancipációért folytatott harc különböző aspektusait. Felvázolták a Monarchiában, továbbá az utódállamok területén élő nőmozgalmi aktivisták között az 1918 előtt, valamint a két világháború közti évtizedekben formálódó nemzetközi kapcsolati hálókat. Ezáltal egyrészt átfogó képet közvetítettek a Monarchia és utódállamai női aktivizmusáról. Másrészt pedig láthatóbbá és érthetőbbé tették a nőmozgalmaknak a nemzetépítéshez fűződő viszonyát a Monarchia soknemzetiségű környezetében. Mindezek alapján azt állíthatjuk, hogy a bemutatott kutatások mind tematikájuk, mind pedig az alkalmazott metodológiájuk miatt kuriózumnak tekinthetők.
A workshopon a karrierjük különböző szakaszaiban lévő, illetve többféle tudományágból érkező tapasztalt és fiatal kutatók előadásai hangzottak el. A régió valamennyi országából jöttek résztvevők: Magyarországról, Ausztriából, Szlovákiából, Szlovéniából, Ukrajnából és Romániából, ezenkívül Olaszországból, Németországból, Svájcból, az Egyesült Királyságból, illetve Kanadából. Tehetséges, pályájuk elején álló doktoranduszok, posztdoktorok, sőt már több évtizede a pályán lévő kutatók is részt vettek a tanácskozáson. Mindez igazán szerencsésnek bizonyult, hiszen a workshop a kutatók különböző generációi közötti párbeszéd elmélyítését, valamint a közöttük lévő jövőbeli lehetséges együttműködés kereteinek megteremtését célozta.
