Az 1853–1856. évi orosz–török háború magyar hőseire, Kmety Györgyre (Iszmail pasa) és Guyon Richárdra (Hursid pasa) emlékeztek a múlt héten a kelet-törökországi Karsz városában. A konferencia keretében Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, intézetünk igazgatója, Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese tartottak előadást.
A magyar küldöttség – melynek tagja volt Hóvári János nagykövet úr, Kicsi Valéria és Ali Kemal Alpay, a magyar nagykövetség munkatársai, F. Tóth Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia nyugalmazott főtanácsosa és a Magyar–Török Baráti Társaság egyik alapítója, valamint Fodor Gábor, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet munkatársa, a Magyar–Török Baráti Társaság főtitkára –, a Kafkas Üniversitesi (Kaukázus Egyetem) vendégeként érkezett Karszba, ahol hivatalos látogatások során találkoztak Eyüp Tepe karszi kormányzóval, Murtaza Karaçantával, Karsz városának polgármesterével, valamint Sami Özcannal, a Kaukázus Egyetem rektorával.
A találkozók során elhangzott, hogy a krími háború óta ez volt az első hivatalos magyar látogatás a kelet-törökországi városban, ahol a magyar fél szeretné elérni, hogy az egykori ’48-as tábornokok tiszteletére emléktáblát helyezzenek el a karszi erődben. A felek végül egyetértettek abban, hogy a harcok török és magyar hőseinek emlékét mindenképpen ápolni kell, és ehhez szükség van a további együttműködésre. Ezt megerősítendő a félnapos konferencián Fodor Pál főigazgató úr a nagyszámú hallgatóság előtt kitért a magyar és török nép közös nyelvi- és etnikai gyökereire, valamint röviden felvázolta a két ország kapcsolatának alakulását az elmúlt évszázadok során. Ezt követően Hermann Róbert ismertette az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc főbb eseményeit, s a forradalom bukása után török földre menekülő magyar honvédtisztek befogadásának történetét, mely döntő jelentőségű volt a magyar társadalom törökszimpátiájának kialakulásában. Ezen menekülők közt volt Kmety György és Guyon Richárd is, akik később az oszmán hadseregben Iszmail és Hursid pasa néven teljesítettek szolgálatot, s elévülhetetlen érdemeket szereztek az orosz seregek feltartóztatásában Karsz erődjénél. Végezetül Csorba László főigazgató úr beszélt az orosz–török háború magyar hőseinek további életéről, Guyon Richárd olasz kalandjáról, és a magyar hősök elfeledett sírjainak „újrafelfedezéséről”.
A nagy sikerű előadások után a magyar delegációt a karszi múzeum munkatársa kalauzolta végig a városon, ahol megismerkedhettek a főbb látnivalókkal, valamint meglátogatták a harcok során hírhedtté vált „véres bástyát”, melyben a török állam egy múzeumot kíván létrehozni.
A delegáció tiszteletére adott búcsúvacsorán a felek kölcsönösen megajándékozták egymást, és felhívták a figyelmet a két ország további kulturális együttműködésének szükségességére.