2013. október 31-én a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetben a Történettudományi és a Filozófiai Intézet munkatársai részére Open Access tájékoztatót tartott Holl András, az MTA Könyvtár és Információs Központ munkatársa. Ismertette az Open Access (a továbbiakban OA), azaz a „nyílt hozzáférés” jellegét, jelentőségét, működését, lehetőségeit, majd válaszolt a felmerülő kérdésekre is.
Az MTA elnöke 27/2012. (IX. 24.) számú határozatában elrendelte a tudományos közlemények elérhetővé tételét a nyílt hozzáférés (Open Access) normái szerint (EU-s ajánlás, illetve az EMMI kezdeményezése nyomán).
Az elnöki rendelet értelmében 2013. január 1-jétől az MTA kutatóhálózatának kutatói – beleértve a Lendület csoportok és támogatott kutatócsoportok kutatóit, alkalmazottait, azaz mindenkit, akinek a kutatását az MTA támogatja – a közlésre benyújtott publikációikat szabadon elérhetővé kell tegyék elektronikus formában. A közzététel egyfajta elektronikus kötelespéldány. A 2013 előtt publikált, vagy közlésre benyújtott cikkek esetében az OA biztosítása ajánlott, ugyanakkor visszamenőleges hatállyal nem kötelező.
Az Open Access közzététel a kutatók számára is kedvező, hiszen a nemzetközi tapasztalatok alapján növeli a publikációk ismertségét és idézettségét. Az Open Access közzététel kizárólag az MTMT-ben tudományos műnek minősülő közleményekre vonatkozik. Az MTA részéről jelezték, hogy az intézetek értékelésének fokozatosan része lesz, mennyire hajtják végre a rendelkezést. (A tudományos művek nyílt hozzáférhetőségét /URL/ az MTMT-ben a megfelelő adatmezőben /PUBLIKUS WEB-cím/ minden esetben fel kell tüntetni, a tételek rögzítése önmagában nem elegendő.)
Fontos tudni, hogy az intézetek vagy kutatók honlapjára feltett teljes szövegű publikációk nem elégítik ki az OA-közzétételt. A folyóiratok esetében azok hivatalos honlapja, amennyiben ott a cikk korlátozás nélkül hozzáférhető, igen. Hogyan lehet tehát elektronikusan hozzáférhetővé tenni publikációinkat? Egyrészt intézményi, illetve tudományterületi repozitóriumban önarchiválással (ezt nevezik „green OA út”-nak); illetve akár OA (nyílt hozzáférésű) folyóiratban közölve, akár a kiadónál a szabad hozzáférés jogát megváltva az adott cikkre (ez pedig a „gold OA út”, amelyhez a közzététel költségei pályázati forrásból finanszírozhatók; 2014-től várhatóan az MTA állandó OA-támogatási rendszert alakít ki).
Az egyik lehetőség tehát a nyílt hozzáférésű folyóiratban közzététel – ennek a humán tudományok területén Magyarországon a csak interneten megjelenő és ott korlátozás nélkül hozzáférhető folyóirat tekinthető (pl. Betekintő, Archívnet). Ha nem nyílt hozzáférésű folyóiratban publikálunk, akkor lehetőség van az OA közzététel megváltására a publikációt jegyző személy vagy intézmény részéről (erre a kutatásra rendelkezésre álló anyagi források felhasználhatók), ami után az adott kiadvány biztosítja a nyílt hozzáférést. Könyvek és kötetben megjelenő tanulmányok esetében a kiadó általános kiadói elvei szerint a nyomdai, tördelt változatot nem, de a lektorált és a szerző által javított, végleges kéziratot engedi nyílt hozzáférésűvé tenni, ekkor a kéziratot korlátozás nélküli hozzáféréssel fel kell tölteni repozitóriumba. Amennyiben a kiadó ehhez alapértelmezésben nem járul hozzá, alá kell íratni a kiadói szerződést kiegészítő ún. szerzői záradékot, „authors addentum”-ot; ha a kiadó ezen dokumentumot elfogadja, a kéziratot korlátozás nélküli hozzáféréssel fel kell tölteni repozitóriumba. A kiadókkal való szerződések jogi módosítását az MTA szerződésmintával és kísérőlevél-mintával (http://real.mtak.hu/eprints/aa.html; http://real.mtak.hu/eprints/cl.html) segíti. Amennyiben a kiadó egyáltalán nem járul hozzá OA közzétételhez, a javított kéziratot akkor is fel kell tölteni repozitóriumba, a hozzáférést pedig időben, illetve felhasználói körben (vagy egyszerre mindkettőben) korlátozni kell (ún. „embargó”). A kiadóktól az OA közzétételhez való hozzájárulást természetszerűleg a velük jogi és munkakapcsolatban lévő szerzőknek kell megszerezniük.
Az MTA BTK alapvetően a „green OA” megoldást választja; abban az esetben, ha egy publikáció nem tehető közzé a kiadó vagy a tartalmazó periodika honlapján, az MTA Könyvtárának repozitóriumát, a REAL-t fogja használni (ebben szükség esetén a hozzáférést korlátozni lehet). A publikációk elhelyezésének felelősei a szerzők, akiknek az intézetek OA-adminisztrátorai nyújtanak segítséget. A REAL honlapja: http://real.mtak.hu/.
A REAL repozitóriumban történő elhelyezés során, amennyiben a kiadó nem járul hozzá semmiféle OA közzétételhez, lehetséges a nyílt hozzáférést mind időben, mind a felhasználók körében korlátozni („embargó”). Az embargó időtartamát és körét az adott publikáció feltöltését végző személy saját maga állítja be. A felhasználók körében a teljes hozzáférést az adatbázis regisztrált felhasználói (az akadémiai tudományos közösség) körére, illetve a repozitórium munkatársaira (az MTA könyvtárosai) lehet korlátozni.
Az időbeli korlátozás periodikák esetében lehetőség szerint 6-12 hónap hozzáférési tilalom, míg a könyvek esetében több évre is kiterjedhet, egészen a kiadó érdekmúlásáig, amikortól a közzététel jogszerű lesz. (Kivételesen, ha indokolt, folyóiratok esetében is lehetséges egy évet meghaladó korlátozás.)
A tevékenység nem igényel speciális informatikai ismereteket, a munkamenet hasonló az MTMT-adatkitöltéshez. A REAL-feltöltéshez szükséges a szakterületi, témaköri megjelölés, a tárgyszavazás, továbbá a REAL támogatja néhány soros tartalmi kivonat megjelenítését is, amely adatokat mindenképpen a szerzőknek kell megadniuk, illetve a kivonatot elkészíteniük.
Cikkek esetében az MTMT-tétel rögzítése után a bibliográfiai adatokat egy kattintással át kell küldeni a REAL adatbázisba, és oda már csak az adott szövegfájlt kell feltölteni.
További információ olvasható: http://www.open-access.hu/; http://www.open-access.hu/hunor; http://www.openbookpublishers.com/; http://books.openedition.org/?lang=en
