MRPA Kora újkori témacsoport tudományos munkatársa, Mátyás-Rausch Petra Akadémiai Ifjúsági Díjban részesült  az Erdélyi ércbányászat a Báthoryak korában A szatmári és erdélyi bányavidék arany-, ezüst- és higanybányászata (1571–1613) című pályamunkájával. A díjat Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Török Ádám, az MTA főtitkára 2017. február 8-án adta át. Kollégánknak, továbbá minden díjazottnak szívből gratulálunk! Az eseményen készült fotók itt tekinthetőek meg.
Mátyás-Rausch Petra kutatómunkája egy olyan szakterületre irányul, amelynek művelése az utóbbi évszázadban – néhány olyan szakmunkától eltekintve, amely érintette a téma határterületeit – teljességgel hiányzott a gazdaság- és kormányzattörténeti kutatásokból. A szatmári-nagybányai bányavidék középkori jelentősége közismert, ám a Mohács utáni időszakról a numizmatikai szakirodalom eredményeit leszámítva történettudományi szempontú és szakmai igényű, levéltári forrásokon alapuló feldolgozás még nem látott napvilágot ebben a témában.
A szerző az Erdély és a Magyar Királyság határán elhelyezkedő nemesfémbányák gazdaságkormányzati és bányaművelési sajátosságait a Habsburg birodalmi keretben és összefüggésrendszerben helyezte el. Ezeket a sajátosságokat az osztrák, a cseh és a Habsburg birodalmi kormányzati szisztémával összevetve tárta fel, sorra véve az Alsó-Ausztriai Kamara magyarországi érdekeltségeit is. A források analízise alapján a szerző a kora újkori pénzverés- és a nemesérc-monopóliumok történetét, a komoly bányászati és pénzügyigazgatási szakértelmet igénylő kormányszervek történetét is magában foglaló szintézist készített, amely hiánypótló műként értékelhető. Különösen vonatkozik ez a bányavidék kamarai igazgatására, a bányabérleti rendszer kialakítására és a Habsburg és az erdélyi pénzügyigazgatási-kormányzati struktúrák összevetésére.
A munka kimagasló értéke, a fentebb említettek mellett, a stájerországi Herberstein család, és néhány itáliai bányavállalkozó nagybányai szerepvállalásának elemző feldolgozása. A Herbersteinek lokális tevékenységével párhuzamban minden korábbinál alaposabban tárta föl a szatmári bányavidék erdélyi fennhatóság alá kerülésének körülményeit, meggyőzően bizonyította az ügylet magánjogi jellegét, ugyanakkor jól mutatta be azt a folyamatot, amelynek eredményeként a bányavidék egésze erdélyi állami fennhatóság alá került.

A szerző nem csupán a Magyar Nemzeti Levéltárban valamint az erdélyi levéltárakban fellelhető forrásokat gyűjtötte össze, hanem sok éves, kitartó munkával a bécsi Österreichisches Staatsarchivban, azon belül a Finanz- und Hofkammerarchiv található hatalmas forrásanyagot is szisztematikusan tárta fel. Az Akadémiai Ifjúsági Díjat elnyert mű az MTA II. osztályának Történettudományi Bizottsága támogatásával a Történettudományi Intézet kiadásában 2017 tavaszán jelenik meg.