2014. szeptember 16-án került sor Lesław Spychała, a Wroclawi Egyetem tanára előadására Megjegyzések a középkori magyar krónikák kéziratos hagyományának helyreállítása kapcsán címmel a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében.
Zsoldos Attila tudományos tanácsadó, a Középkori témacsoport vezetője mutatta be az előadót. Lesław Spychała 1986-ban végzett a Wroclawi Egyetemen, ahol jelenleg is a középkori egyetemes és lengyel történelem tanszéken tanít és kutat. Szakterülete a középkori és kora újkori magyar történelem, különös tekintettel a historiográfiára; könyvtártörténet Magyarországon, Erdélyben, Sziléziában és a Szepességben; középkori európai összehasonlító historiográfia; a középkori Európa térképei, térképészeti emlékei. Kiválóan tud magyarul, és sokat tesz a magyar kultúra lengyelországi recepciójáért.
Lesław Spychała előadása két fő részből állt. Az első részben a magyar–lengyel vegyes krónika kéziratainak problematikájához kapcsolódó kutatásairól és azok eredményéről számolt be. A magyar–lengyel vegyes krónika 
(Chronicon Hungarico–Polonicum) a szakirodalomban elterjedt vélemények szerint öt kéziratban maradt fenn, melyeket lengyelországi gyűjteményekben őriznek, és amelyekből egy elveszett. Egyes kutatások szerint az egykori varsói Krasinski Könyvtár tulajdonában volt, úgynevezett Krasinski 6. számú kódex (a Krasinski grófok könyvtárában a 83. számú kézirat) tartalmazta a krónika kéziratát, de ez 1944-ben a könyvtár egy részének pusztulásával megsemmisült. A kódex a leírások szerint több historiográfiai és teológiai jellegű munkát és rövidebb bejegyzést tartalmazott, valamint évkönyv jellegű szövegeket. Maga teljességében nem adták ki, és a kézirat sem maradt fenn, így csak a különböző leírásokra, illetve a még a második világháború előtt a kódex egyes lapjairól készített fényképmásolatokra és mindezek összehasonlítására lehet támaszkodni annak kiderítésében, hogy valóban tartalmazta-e a magyar–lengyel krónika szövegét. Spychala ismertette erre vonatkozó kutatásait, a különböző kéziratok, leírások és a krónikakutatók véleményeinek összehasonlítását. Ezek eredményeként úgy véli, a magyar–lengyel vegyes krónika szövege négy kéziratban olvasható ma, ezek mindegyikét lengyel tudományos könyvtárak őrzik. A Krasinski 6. kódex lapjain található állítólagos töredéknek semmi köze nincs ehhez az emlékhez, csak félreértések miatt vélhették úgy, hogy az a magyar–lengyel krónika szövegét tartalmazza.
Előadásának második felében Spychala egy szintén Lengyelországban található kódex lapjain felfedezett magyar vonatkozású szövegről beszélt. A Wroclaw egyetem régi nyomtatvány tárában egy feltehetően 1477-ből származó, nürnbergi nyomtatású kódexben kéziratos szöveg formájában latin nyelven magyar krónikatöredékek 
olvashatóak. Spychala ismertette kutatásait arra vonatkozóan, hogy ez a töredék mivel rokonítható, mihez kapcsolható és milyen forrásból származhatott. Feltételezése szerint a szöveg ismeretlen szerzőtől származik a 15. század második feléből, és egy terjedelmesebb magyar krónika kivonata lehet. A szöveg ír a magyarok történetéről, a hunoktól Szent Istvánon át egészen 1457-ig, tartalmazza a királyok lajstromát, adatokkal családjukról, életükről, uralkodásaik eseményeiről. Valószínűleg a magyar uralkodók listáján alapulhatott, egyéb krónikákból vett kiegészítésekkel. Spychala eddigi kutatásaiban a kódex történetét próbálta felderíteni, kitérve arra, hogy honnan is származott, mikor kinek a tulajdonában volt, milyen intézményekben tárolták, hol és mikor írhatták bele a nyomtatott kötetbe a kéziratos szöveget a magyar történelemről, és milyen forrás alapján. A kódex eredete is bizonytalan, 1477-ben Nürnbergben nyomtatták, valamikor Sziléziába került, onnan adományozás révén egy gimnáziumba, és onnan Wroclawba. Ebbe a bekötött kódexbe írták bele kéziratos szövegként a magyar krónika töredékét, valószínűleg a 16. században, több kéztől származó írással. Spychala felvetette, hogy a nyomtatott kódexben látható 4 oldalas kéziratos krónika szövege genealógiai kapcsolatba hozható a 15. században keletkezett krónika szövegekkel, pl. Thuróczi krónikájával, de ezek a kapcsolatok még nincsenek teljességében feltárva.
Farkas Ildikó
