Ismertető

A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete szervezésében kerül sor az intézet Újkori Osztályának könyvbemutatójára.

• Időpont: 2025. január 13. (hétfő) 18.00 óra
• Helyszín: Fuga - Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5.
• Facebook-esemény

A bemutatott könyvek:

Eszik Veronika: Fiume hosszú árnyéka. A városi modernizáció kritikája a 19. század második felében
Bemutatja: Gyáni Gábor történész, az MTA rendes tagja

Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca
Bemutatja: Margócsy István irodalomtörténész, ny. egyetemi docens (ELTE)

A kiadványok a könyvbemutató alkalmával megvásárolhatók.

A meghívó letölthető.

A kötetekről: 

Eszik Veronika: Fiume hosszú árnyéka. A városi modernizáció kritikája a 19. század második felében
Fiume a 19. század utolsó két évtizedében a magyar korona országainak egyik leggyorsabban növekedő városává, kis kereskedő és halászvároskából Európa tizedik legforgalmasabb tengeri kikötőjévé lett. Ennek a máig inspiráló sikertörténetnek társadalmi – és ma már egyre világosabb – környezeti ára volt. Ennek a könyvnek a főszereplői azok a városlakók, akik felismerték, hogy ezt az árat meg kell fizetni, s akik ezért Fiume átalakulását aggodalmakkal, nosztalgikus veszteségérzettel, vagy egyenesen ellenségesen figyelték. Az egyre inkább az égbe nyúló város hosszú árnyékot vetett: jelentős mértékben átalakította környezetében a korábbi városhierarchiát, és elfoglalta helyét a paraszti képzeletvilágban is. A könyv ezért külön fejezetekben a rivális kisvárosok és a vidék városészlelésével is foglalkozik. Fiumében a „magyar idők” hozták el a változást, ezért a modernizációkritikus hangok gyakran magyarellenes tónusban szólaltak meg, hiszen a modernizáció és a magyar karakter összekapcsolása az elitek szándéka, egyúttal a városlakók tapasztalata is volt. Ez a kutatás arra törekszik, hogy a látszólag nemzetek közötti konfliktusokról szóló beszámolókból kibogozza a modern város élhetőségére, élhetetlenségére vonatkozó gondolatokat. A modernizációt óvatos kétkedéssel vagy heves ellenérzésekkel szemlélők éppúgy kikerülhettek a szellemi és uralmi elit soraiból, mint az ipari munkásságból vagy a szegényparasztságból. A könyv az ő történeteiket meséli el.

Gyimesi Emese: Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca
Ez a könyv elsőként vállalkozik arra, hogy Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmének történetét a reformkor grandiózus társadalmi változásainak fényében vizsgálja. Úgy világít rá a főszereplők gondolkodásmódjának újdonságára, döntéseik súlyára és bátorságára, hogy az őket körülvevő társadalmi közeg sajátosságaira helyezi a hangsúlyt, miközben bevezet a korabeli Szatmár vármegye világába, a kibontakozó szerelem kulisszái közé. Kevesen feszegették olyan vad erővel és olyan megalkuvást nem tűrő határozottsággal személyes mozgásterük kereteit, mint ez a huszonhárom éves fiú és ez a tizennyolc éves lány. Döntéseik, világképük és kapcsolatuk elemzése a rendi társadalom polgári társadalommá alakulásának folyamatát sajátos perspektívából képes megmutatni. A könyv középpontjában ez a változás áll: két különleges személyiség formálódása egy gyökeres átalakulások előtt álló, forrongó korban.