Leírás

A tanulmány három nézőpontból vizsgálja a viszonyt Magyarország, valamint „az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása” tárgyában 1949-ben elfogadott ENSZ-egyezmény között. Milyen szerepe volt hazánknak az egyezmény előzményeiben, visszatekintve egészen a 19–20. század fordulójáig? Milyen körülmények között került sor az egyezményhez való csat-lakozásra 1955-ben? Milyen hatása volt Magyarországon a csatlakozásnak, illetve az egyezményben foglalt elveknek, előírásoknak? A tanulmány a szakirodalom mellett változatos források (jogi dokumentumok, levéltári iratok, országgyűlési jegyzőkönyvek, válogatott médiaközlemények) vizsgálata alapján jut megállapításokra: a második világháborúig tartó időszakban Magyarország tevékeny részese volt a vonatkozó nemzetközi normák létrehozásának, proaktivitást mutatva azok foganatosításában, a New York-i egyezményhez azonban a csatlakozástól kezdődően kétségek, majd viták fűződtek Magyarországon, és kevés elkötelezettség mutatkozott az egyezmény elvárásainak megvalósítására.

Kulcsszavak: emberkereskedelem, prostitúció, nők jogai, Nemzetek Szövetsége, ENSZ