Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét. A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport 2025. évi tanulmányai
Szerkesztette: Balogh Lídia, Germuska Pál, Kecskés D. Gusztáv
ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézet – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2025. 236-258. pp.
A tanulmány elsősorban arra a kérdésre kíván választ adni, hogy 1956–1962 között milyen szerepet játszott a magyar kérdés napirenden tartása az ENSZ Közgyűlésének ülésszakain abban, hogy Magyarország nemzetközi elszigeteltsége a forradalom leverése után sokáig konzerválódott. Bemutatja azt is, hogy a szuperhatalmak, vagyis az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat mennyire terhelte meg ez a nemzetközi szinten fenntartott probléma, s mindezek fényében milyen tényezők ösztönözték arra az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy ennek segítségével gyakoroljanak nyomást a szovjet blokk országaira. A magyar tudományos kutatásban különösen nagy becsben tartott oroszországi levéltári forrásokra támaszkodva a szerző arra is rámutat, hogy az úgynevezett magyar kérdés kapcsán milyen álláspontot alakított ki a szovjet vezetés, és milyen egyeztetések zajlottak erről Moszkva és Buda pest között.
Kulcsszavak: 1956. évi magyar forradalom, Egyesült Nemzetek Szervezete, magyar kérdés az ENSZ-ben, hidegháború, szovjet–amerikai kapcsolatok 1956–1964, magyar–amerikai kapcsolatok 1956–1964
