Leírás

Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét. A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport 2025. évi tanulmányai
Szerkesztette: Balogh Lídia, Germuska Pál, Kecskés D. Gusztáv
ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézet – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2025. 136-162. pp.

DOI 10.65480/ensz.2025.06

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a Kodály-módszer nemzetközivé válását az 1960-as években miként segítette elő Magyarországnak az UNESCO-val és a Zenei Nevelés Nemzetközi Társaságával (ISME) való kapcsolata. Míg a Rákosi-korszakban Magyarország elszigetelt volt, a Kádár-rendszer Nyugat felé való nyitása lehetővé tette a magyar zenepedagógusok számára, hogy aktívan részt vegyenek az ISME nemzetközi munkájában. A fejezet kiemeli, hogy az 1964-es budapesti ISME-konferencia meghatározó pillanat volt, amely lehetőséget biztosított a magyar zenepedagógusok számára, hogy bemutassák a Kodály által inspirált zenei nevelés gyakorlatát és eredményeit. A konferencia nemzetközi elismerést hozott a magyar zeneoktatásnak, összekapcsolta a magyar tanárokat a globális szakmai hálózatokkal, és elindította a Kodály-módszert a világhírnév felé. Az UNESCO támogatása és az ISME-konferencián szerzett elismerés döntő szerepet játszott abban, hogy a magyar zeneoktatási modell világszerte az egyik legismertebb és legbefolyásosabb módszerré vált.

Kulcsszavak: UNESCO, zenei nevelés, Kodály-módszer, Kádár-rendszer, kulturális diplomácia