Magyarország az ENSZ-ben: diplomácia, emberi jogok, jelenlét. A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport 2025. évi tanulmányai
Szerkesztette: Balogh Lídia, Germuska Pál, Kecskés D. Gusztáv
ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történettudományi Kutatóintézet – Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2025. 308-338. pp.
A 20. század második világháború utáni történetének egyik leghosszabb háborúját vívta egymással Irak és Irán. A nyolc évig tartó háború időszakában az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa (továbbiakban ENSZ BT) határozataiban mindig a béke helyreállítására szólított fel, azonban a háborúzó felek csak 1988-ban fogadták el az ENSZ BT közvetítő szerepét. Ennek eredményeként létrejött a fegyverszünet, amelynek végrehajtására és ellenőrzésére a BT 1988-ban a térségbe küldte a korábban megalakított UNIIMOG-ot (United Nations Iraq-Iran Military Observer Group: Egyesült Nemzetek Szervezete Iraki– Iráni Katonai Megfigyelő Csoportja). Az UNIIMOG működésében az ENSZ 24 tagállama vett részt, köztük Magyarország is. A magyar katonák számára ez volt az első ENSZ-misszió, amelyet sikeresen teljesítettek. Ennek a missziónak a hátterét és történetét mutatja be a tanulmány magyar hírszerzési és diplomáciai iratok, nyilvános ENSZ-dokumentumok, az ENSZ Titkárság anyagai, valamint magyar napilapok híradásai alapján.
Kulcsszavak: UNIIMOG, Irak, Irán, ENSZ, békefenntartás
