
Részlet a bevezetőből: „Az első világháború után átrendeződött Kelet-Európa térképe: új, korábban sohasem létezett országok jöttek létre, mégpedig sok esetben a nemzeti elitek szándékának megfelelően. Ezen országok közé tartozott a szerbek, horvátok, szlovének állama is. Az új királyság megalakulását 1918. december 1-jén kiáltotta ki Sándor régens herceg, trónörökös. Az állam megalakulásával egész évszázadok és generációk álma valósult meg… A nemzeti fejlődés és a nemzeti igények meghatározhatták a közös állam sorsát. A nemzeti egység általában nagyobb lojalitást biztosít az állam iránt, nagyobb politikai akaratot kölcsönöz az állam fenntartásához. A több nemzetiségű országban minden államszervezési intézkedés nemzeti felhangot is kap, és a nemzeti szempont meghatározza a politizálás egészét. 1918-ban a szerb–horvát–szlovén állam előtt két lehetőség állt: vagy egy centralizált „nemzetállam” épül fel a nemzeti egység koncepciója alapján, vagy pedig valamilyen, az egyes nemzetek és országrészek önigazgatását biztosító államforma alakul ki.”
| 2026. 05. 12. 11:00 László Szabolcs: Az új kalandozások kora |
| 2026. 05. 14. 09:00 Nemzetközi konferencia Rómában Molnár Antal részvételével |
| 2026. 05. 14. 11:00 Olga Khavanova kötetének bemutatója |
| 2026. 05. 19. 19:00 A történelmi filmek színe és visszája: Ida regénye |
| 2026. 05. 29. 18:00 Online könyvbemutató: A Handbook on Post-1956 Hungarian Refugee Relief |
| 2026. 06. 02. 09:00 A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport éves konferenciája – I. 2026. június 2. |