
Részlet a bevezetőből: „Az első világháború után átrendeződött Kelet-Európa térképe: új, korábban sohasem létezett országok jöttek létre, mégpedig sok esetben a nemzeti elitek szándékának megfelelően. Ezen országok közé tartozott a szerbek, horvátok, szlovének állama is. Az új királyság megalakulását 1918. december 1-jén kiáltotta ki Sándor régens herceg, trónörökös. Az állam megalakulásával egész évszázadok és generációk álma valósult meg… A nemzeti fejlődés és a nemzeti igények meghatározhatták a közös állam sorsát. A nemzeti egység általában nagyobb lojalitást biztosít az állam iránt, nagyobb politikai akaratot kölcsönöz az állam fenntartásához. A több nemzetiségű országban minden államszervezési intézkedés nemzeti felhangot is kap, és a nemzeti szempont meghatározza a politizálás egészét. 1918-ban a szerb–horvát–szlovén állam előtt két lehetőség állt: vagy egy centralizált „nemzetállam” épül fel a nemzeti egység koncepciója alapján, vagy pedig valamilyen, az egyes nemzetek és országrészek önigazgatását biztosító államforma alakul ki.”
| 2026. 02. 26. 19:00 A történelmi filmek színe és visszája – A fekete város |
| 2026. 02. 27. 18:00 A Polish Studies Association online könyvbemutatója |
| 2026. 03. 03. 09:30 Széttartó identitások a kora újkori Magyar Királyságban |
| 2026. 03. 06. 09:00 Az ENSZ emberi jogi egyezményei és Magyarország | Műhelykonferencia |
| 2026. 03. 09. 17:00 Molnár Antal kötetének bemutatója Kolozsváron |