
Részlet a bevezetőből: „Az első világháború után átrendeződött Kelet-Európa térképe: új, korábban sohasem létezett országok jöttek létre, mégpedig sok esetben a nemzeti elitek szándékának megfelelően. Ezen országok közé tartozott a szerbek, horvátok, szlovének állama is. Az új királyság megalakulását 1918. december 1-jén kiáltotta ki Sándor régens herceg, trónörökös. Az állam megalakulásával egész évszázadok és generációk álma valósult meg… A nemzeti fejlődés és a nemzeti igények meghatározhatták a közös állam sorsát. A nemzeti egység általában nagyobb lojalitást biztosít az állam iránt, nagyobb politikai akaratot kölcsönöz az állam fenntartásához. A több nemzetiségű országban minden államszervezési intézkedés nemzeti felhangot is kap, és a nemzeti szempont meghatározza a politizálás egészét. 1918-ban a szerb–horvát–szlovén állam előtt két lehetőség állt: vagy egy centralizált „nemzetállam” épül fel a nemzeti egység koncepciója alapján, vagy pedig valamilyen, az egyes nemzetek és országrészek önigazgatását biztosító államforma alakul ki.”
| 2025. 12. 11. 10:00 Pálffy Géza előadása Sopronban |
| 2025. 12. 11. 13:30 Rózsa Sándor kötetének bemutatója |
| 2025. 12. 12. 10:00 „Bizonyos ideig és bizonyos területeken” Boldogulási utak a 20. századi vidéken – Rendhagyó könyvbemutató |
| 2025. 12. 15. 15:00 Pest a kezdetektől 1848-ig – A Magyar Várostörténeti Atlasz 10. kötetének bemutatója |