C. Tóth Norbert–Horváth Richárd–Neumann Tibor–Pálosfalvi Tamás: Magyarország világi archontológiája, 1458–1526. I. Főpapok és bárók

Zsoldos Attila és Engel Pál korábbi, hasonló témájú munkájának (az első az 1000–1301, a második az 1301–1457 közötti időszakot öleli fel) folytatásaként egy négyfős munkacsoport vállalkozott arra, hogy az 1458–1526 közötti időszak világi archontológiáját elkészítse. A megnövekedett létszámot az indokolta, hogy a szerzőknek a korábbi időszakokhoz képest nagyobb forrásmennyiséggel kellett dolgozniuk: a bő ötszáz éves magyar középkorból az utolsó, alig több mint fél évszázadban keletkezett a fél évezred forrásainak majdnem fele. Ez a nagyszámú forrásanyag indokolja, hogy több részletben jelennek meg az adatsorok. Ennélfogva a „Magyarország világi archontológiája 1458–1526” című kiadvány – noha egyetlen műként jött létre – valójában két kötetként hagyta el a nyomdát. Az első kötet a főpapok és bárók archontológiáját tartalmazza. Másodikként pedig a Magyar Királyság megyéinek „tisztikaráról” tájékoztató kötetet forgathatják az érdeklődők. Megtalálják benne a megyék ispánjait, alispánjait, szolgabíráit és jegyzőit. Szerepel a műben az ispáni-alispáni kinevezéseket teljességre törekvően bemutató oklevéltár is. Mivel W. Kovács András a közelmúltban közreadta Erdély vonatkozó archontológiáját, így felújított, kiegészített adattárával egy kötet erejéig szerzőtársunkká lett, munkája gazdagabbá, pontosabbá tette a már meglévő gyűjtést. A kötethez itt találhatóak kiegészítések.