
Zsoldos Attila és Engel Pál korábbi, hasonló témájú munkájának (az első az 1000–1301, a második az 1301–1457 közötti időszakot öleli fel) folytatásaként egy négyfős munkacsoport vállalkozott arra, hogy az 1458–1526 közötti időszak világi archontológiáját elkészítse. A megnövekedett létszámot az indokolta, hogy a szerzőknek a korábbi időszakokhoz képest nagyobb forrásmennyiséggel kellett dolgozniuk: a bő ötszáz éves magyar középkorból az utolsó, alig több mint fél évszázadban keletkezett a fél évezred forrásainak majdnem fele. Ez a nagyszámú forrásanyag indokolja, hogy több részletben jelennek meg az adatsorok. Ennélfogva a „Magyarország világi archontológiája 1458–1526” című kiadvány – noha egyetlen műként jött létre – valójában két kötetként hagyta el a nyomdát. Az első kötet a főpapok és bárók archontológiáját tartalmazza. Másodikként pedig a Magyar Királyság megyéinek „tisztikaráról” tájékoztató kötetet forgathatják az érdeklődők. Megtalálják benne a megyék ispánjait, alispánjait, szolgabíráit és jegyzőit. Szerepel a műben az ispáni-alispáni kinevezéseket teljességre törekvően bemutató oklevéltár is. Mivel W. Kovács András a közelmúltban közreadta Erdély vonatkozó archontológiáját, így felújított, kiegészített adattárával egy kötet erejéig szerzőtársunkká lett, munkája gazdagabbá, pontosabbá tette a már meglévő gyűjtést. A kötethez itt találhatóak kiegészítések.
| 2026. 02. 26. 19:00 A történelmi filmek színe és visszája – A fekete város |
| 2026. 02. 27. 18:00 A Polish Studies Association online könyvbemutatója |
| 2026. 03. 03. 09:30 Széttartó identitások a kora újkori Magyar Királyságban |
| 2026. 03. 06. 09:00 Az ENSZ emberi jogi egyezményei és Magyarország | Műhelykonferencia |
| 2026. 03. 09. 17:00 Molnár Antal kötetének bemutatója Kolozsváron |