
A Vidéktörténet sorozatában megjelenő tanulmányokkal a szerkesztők hangsúlyosan kívánják megjeleníteni az 1945 és 1989 közötti időszakot, amikor a vidéki társadalom korábbi, a tapasztalat által századokra menően visszaigazolt szerveződési módjait, boldogulási technikáit, magyarán annak alapszövetét a kommunista diktatúra oly mértékben roncsolta, hogy az már szinte helyrehozhatatlannak látszik. Jelen kötet első részében a hazai néprajztudomány öt kiemelkedő „nagy öregje” foglalja össze, hogyan értékeli a magyar etnográfia fejlődését a 20. század második felében, majd a második rész tíz vidéktörténeti tanulmányt tartalmaz. Ezekben olvashatunk a 18. századi Borsod megyei úrbéri rendezésről és a nemesi birtokfogalom 19. századi alakulásáról is. A 20. századról szóló tanulmányok között helyet kapott Bajcsy-Zsilinszky Endre derecskei működését vizsgáló tanulmány, a Dunakanyarból szovjet munkatáborokba kitelepített német nyelvűek emlékezetével foglalkozó értekezés és a politikai rendőrség 1945-ös kecskeméti tevékenységét bemutató írás is. A kötet két zárótanulmánya azt vizsgálja, hogy Székelyföldön hogyan zajlott az 1945 utáni politikai átalakulás és szovjetizálás folyamata.
| 2026. 02. 26. 19:00 A történelmi filmek színe és visszája – A fekete város |
| 2026. 02. 27. 18:00 A Polish Studies Association online könyvbemutatója |
| 2026. 03. 03. 09:30 Széttartó identitások a kora újkori Magyar Királyságban |
| 2026. 03. 06. 09:00 Az ENSZ emberi jogi egyezményei és Magyarország | Műhelykonferencia |
| 2026. 03. 09. 17:00 Molnár Antal kötetének bemutatója Kolozsváron |