
Ez a könyv két önálló, de témáját és gondolatmenetét tekintve szorosan összetartozó, egymást kiegészítő tanulmányból, továbbá egy függelékből áll. Az első tanulmány – tudatosan kapcsolódva a magyar történettudomány un. Mohács-vitájához – arra tesz kísérletet, hogy a török fél szempontjából, s amennyire lehet, török források alapján adjon képet azokról a politikai törekvésekről és taktikai elgondolásokról, amelyek 1541-re elvezettek Magyarország egy részének török megszállásához. Az írást egy rövid historiográfiai áttekintés vezeti be, amely megmutatja, hogy a Magyarországot illető török szándékokról kifejtett új keletű nézetek jó részének megvannak a maga történelmi előzményei. Magam azokhoz a véleményekhez csatlakozom, amelyek szerint az oszmán birodalom mindig is - de Szulejmán kora óta különösen - Magyarország meghódítására törekedett, s az időnkénti visszavonulások vagy látványos engedmények azzal magyarázhatók, hogy a törökök itt is a terjeszkedés jól bevált fokozatos vagy lépcsőzetes módszerét alkalmazták. Az oszmán expanzió fő okait az oszmán társadalom dinamizmusában, a hatalmi szervezet belső erőviszonyaiban, a politikai hagyományok és az erőtudat együttesében látom, s igyekszem érzékeltetni, hogy ezek olyan kényszert jelentettek, amivel időnként még a vezetés is tehetetlenül állt szemben.
| 2026. 05. 28. 11:00 Sudár Balázs és Sárközy Miklós kötetének bemutatója |
| 2026. 05. 29. 18:00 Online könyvbemutató: A Handbook on Post-1956 Hungarian Refugee Relief |
| 2026. 06. 02. 09:00 A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport éves konferenciája – I. 2026. június 2. |
| 2026. 06. 02. 11:00 Fónagy Zoltán: Történelmi idő, hétköznapi élet |
| 2026. 06. 04. 09:30 Fejérdy András előadása a „Placid 110” egyháztörténeti konferencián |
| 2026. 06. 09. 10:00 Fejérdy András előadása Rómában |