Leírás

Részlet az Előszóból: "A modern tudományosság 19. századi megszületése egybeesett a modern nemzetfogalom megjelenésével. A modern tudományok képviselői az objektivitás képviselőinek tartott ák ugyan magukat, valójában azonban a tudományok és a nemzeti eszme kölcsönösen befolyásolták egymást, így a kettő között számos átfedést lehet felfedezni. A tudományosság standardjai a nemzetépítés céljainak rendelődtek alá, mivel a politika igényt tartott a nemzeti diskurzus tudományos(nak látszó) legitimálására. A tudomány autonómiája azonban nem szűnt meg, sőt a tudomány képviselői is hatott ak a politikai diskurzusra és cselekvésre, mivel a korszak tudományosságba vetett hite miatt a tudósok a közélet megkerülhetetlen szereplői voltak. Ezzel egy időben a művészetek is a nemzetépítés homlokterébe kerültek. A nemzetépítő politika igényt tartott a nemzetet „megfelelően” (azaz a nemzeti politika által meghatározott esztétikai elvárások szerint) reprezentáló művészetekre. A művészek autonómiájukat a nemzeti elvárásokkal egyeztették össze, de a művészi koncepciók változása szükségszerűen hatott a politika reprezentációs elképzeléseire is."