A szerző eredeti források alapján az oszmán-török birodalom pénzügyi és igazgatási rendszerének átalakítását követi nyomon a 16. század végén és a 17. század elején. A változtatásokat az tette szükségessé, hogy a túlméretezett és túlköltekező állam költségvetése egyre nagyobb deficitet mutatott. A szerző kimutatja, hogy a korábban hanyatlási tüneteknek tartott jelenségek egy jól átgondolt „reformprogram” részei voltak, amelynek megvalósítása során lépésről lépésre lebontották a korábbi központosított, újraelosztó rendszert. Ennek részeként az állami funkciók jelentős részét privatizálták, az állami tisztségviselőket pedig arra kényszerítették, hogy vállalkozókként lássák el feladataikat. A rendszer fenntartásához szükséges többletforrásokat másfelől az adórendszer gyökeres átalakításával teremtették elő, így a reform költségeit végső soron a termelő-adózó rétegekkel fizettették meg. A könyvnek az oszmán történelmen túlmutató, fontos következtetése, hogy egy állam modernizálását társadalmi modernizáció nélkül is végre lehet hajtani, de ennek az az ára, hogy a társadalom hosszú távon képtelenné válik a megújulásra. A szerző nemzetközi viszonylatban is újszerű kutatási eredményeit olvasmányos, élvezetes stílusban adja közre. A kötet nemcsak a szakemberek, hanem a muszlim világ, az állam és a modernizáció kérdései iránt érdeklődő közönség számára is hasznos olvasmányt kínál.
2025. 09. 09. – 2025. 09. 10. 44. Schlaininger Gespräche: Die Familie Erdődy (Szalónak, Ausztria) |
2025. 09. 18. – 2025. 09. 20. „JOGSZOKÁSKUTATÁS EURÓPÁBAN ÉS ÁZSIÁBAN” – 12. interdiszciplináris nemzetközi konferencia |
2025. 09. 25. 10:00 Jogok a vitrinben – Konferencia a Jogtudományi Intézetben |