
A szerző eredeti források alapján az oszmán-török birodalom pénzügyi és igazgatási rendszerének átalakítását követi nyomon a 16. század végén és a 17. század elején. A változtatásokat az tette szükségessé, hogy a túlméretezett és túlköltekező állam költségvetése egyre nagyobb deficitet mutatott. A szerző kimutatja, hogy a korábban hanyatlási tüneteknek tartott jelenségek egy jól átgondolt „reformprogram” részei voltak, amelynek megvalósítása során lépésről lépésre lebontották a korábbi központosított, újraelosztó rendszert. Ennek részeként az állami funkciók jelentős részét privatizálták, az állami tisztségviselőket pedig arra kényszerítették, hogy vállalkozókként lássák el feladataikat. A rendszer fenntartásához szükséges többletforrásokat másfelől az adórendszer gyökeres átalakításával teremtették elő, így a reform költségeit végső soron a termelő-adózó rétegekkel fizettették meg. A könyvnek az oszmán történelmen túlmutató, fontos következtetése, hogy egy állam modernizálását társadalmi modernizáció nélkül is végre lehet hajtani, de ennek az az ára, hogy a társadalom hosszú távon képtelenné válik a megújulásra. A szerző nemzetközi viszonylatban is újszerű kutatási eredményeit olvasmányos, élvezetes stílusban adja közre. A kötet nemcsak a szakemberek, hanem a muszlim világ, az állam és a modernizáció kérdései iránt érdeklődő közönség számára is hasznos olvasmányt kínál.
| 2026. 06. 02. 09:00 A Magyarország és az ENSZ kutatócsoport éves konferenciája – I. 2026. június 2. |
| 2026. 06. 02. 11:00 Fónagy Zoltán: Történelmi idő, hétköznapi élet |
| 2026. 06. 02. 17:00 Pálffy Géza és Thomas Winkelbauer előadása |
| 2026. 06. 04. 09:30 Fejérdy András előadása a „Placid 110” egyháztörténeti konferencián |
| 2026. 06. 09. 10:00 Fejérdy András előadása Rómában |