A kötet Varga János (1927–2008) történész akadémikus, a Magyar Országos Levéltár egykori főigazgatója postumus munkája. Közel hat évtizedes kutatói pályája során Varga Jánost három nagy témakör foglalkoztatta: a jobbágyság történetének a kora újkori változásoktól a jobbágyrendszer megszűnéséig terjedő utolsó három évszázada, a reformkor, valamint az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. Jól ismert és sokat forgatott könyvei, tanulmányai ezekről szólnak. Élete utolsó évtizedében a három érdeklődési terület kiegészült egy negyedik témával. 1999. május 20-án rendes akadémiai tagsági székfoglalóját Földeskü. Határviták lezárása a 12–15. században címmel tartotta meg. Egy régóta ismert, de részleteiben még feltáratlan középkori téma feldolgozására vállalkozott ekkor, és érdeklődése a középkor iránt tartósnak bizonyult. Életének utolsó évtizedét Varga János e témának szentelte. Felelevenítette egyetemi tanulmányainak vonatkozó részét, belevetette magát az Árpád-kor hatalmas irodalmának és forrásanyagának tanulmányozásába. Munkálkodása során három nagy tanulmányt írt az Árpád-kori társadalomtörténet régóta vitatott kérdéseiről. A királyi serviensekről, illetve a szabad dénárokat fizető társadalmi csoportokról szóló munkája a Levéltári Közleményekben és az Agrártörténeti Szemlében jelent meg. Ezekhez csatlakozott a trilógia záró alkotóeleme és egyben a szerző utolsó alkotása, az MTA Történettudományi Intézete által kiadott „A keltjobbágyfiúk legendája” című kötet, amely a jobbágyság korai történetét taglalja. A nagyobb lélegzetű tanulmányt Kubinyi András lektorálta. Varga János halála után a szerző által korrigált kéziratot Solymosi László rendezte sajtó alá. A kötet végén bibliográfia tájékoztat Varga János immár lezárult gazdag életművéről.
Fájlnév: | VargaJ_keltjobbagy_teljes.pdf |
Fájlméret: | 680.47 KB |
Fájltípus: | application/pdf |
2024. 12. 03. 17:00 Visegrádtól Komáromon át Amerikáig: A magyar Szent Korona különleges kalandjai |
2024. 12. 16. 11:00 Ablonczy Balázs MTA doktori munkájának nyilvános vitája |