2025. szeptember 25-én 10 órától az ELTE TK Jogtudományi Kutatóintézet Tanácstermében, a JTI, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézete, valamint a Magyarország és az ENSZ Kutatócsoport szervezésében került sor a Jogok vitrinben című programra.
A rendezvény keretében két előadás hangzott el:
Lakatos István nagykövet, emberi jogi tanácsadó (a montenegrói Igazságügyi, Emberi és Kisebbségjogi Minisztérium) A Kádár-korszak első felének emberi jogi diplomáciája (1956−1975) címmel tartott előadást, amely a kérdéskört három szakaszban mutatta be.
1956–1962 között Magyarország az ENSZ-ben a „magyar kérdés” miatt elszigetelt, védekező álláspontot képviselt. 1963–1968-ban fokozatos nyitás történt a Nyugat felé, aktív részvétellel az ENSZ emberi jogi fórumain (Apartheid Bizottság, Nők helyzete, ICERD). 1968–1975 között a magyar multilaterális diplomácia kiteljesedett, különösen a BT- és az ECOSOC-tagság, valamint a teheráni világkonferencia révén. Összességében Magyarország a szovjet érdekekhez igazodva, de mozgásterét bővítve erősítette nemzetközi legitimációját. A prezentáció letölthető.
Köbel Szilvia habilitált egyetemi docens, rektori főtanácsadó, intézetvezető (Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Közjogi Intézet) Az ENSZ-tagság és a vallásszabadság helyzete Magyarországon 1956−1975 között című előadásának keretet adott az, hogy a pártállam 1956−1975 közötti időszakában egyszerre volt jelen az egyházpolitikában az 1956-os forradalom utáni megtorlás, majd pedig a konszolidálódás és az enyhülés.
Az előadás egyfelől bemutatta, hogy Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez történő csatlakozása idején mi jellemezte hazánkban az állam és az egyházak kapcsolatát, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogát. Az előadás másfelől arra fókuszált, hogy az ENSZ-tagság mennyiben befolyásolta az állam és az egyházak viszonyát érintő pártállami stratégiát, amely megmutatkozott az egyházpolitikai párthatározatokban, majd az államigazgatási döntésekben. Az előadás végül kitért arra is, hogy mindebből következően a vallásszabadság és az egyházak helyzetében változás következett be, ami tetten érhető volt például új vallásfelekezet törvényes elismerésében, az egyházak nemzetközi kapcsolatainak bővítésében, valamint a Szentszékkel történő részleges megállapodás megkötésében. A prezentáció letölthető.
