A „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Weisz Boglárka irányításával 2015 júliusától 2020 júniusáig kap támogatást a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Program keretében. A magyar gazdaság mozgatórugói a középkorban című projekt a középkori magyar gazdasági élet működésében és annak változásaiban szerepet játszó tényezőket interdiszciplináris kutatások segítségével vizsgálja, esetenként a kora újkor időszakában is, hiszen gazdaságtörténeti szempontból 1526 nem tekinthető korszakhatárnak.
A kutatás egyes részterületeihez rendelt korszakhatárok különbözőek: azokat a témák belső logikája szabja meg. A kutatás két nagyobb részterületet ölel fel. A gazdasági élet egyik fontos – egyidejűleg aktív és passzív – szereplője maga a királyi hatalom volt, éppen ezért a kutatócsoport egyik fő feladata ennek a szerepnek a feltárása. A Magyar Királyság gazdasági életének ugyanakkor nem volt olyan vetülete, melyben ne jutott volna kulcsszerep a városoknak. Az egyes városok gazdaságpolitikája azonban nem csak az ország határain belül fejtette ki hatását: elsősorban ez volt az a tényező, mely csatlakoztatta a Magyar Királyságot a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe: ezért a városi gazdálkodás lesz a kutatás másik fő ága. Az első részterületen belül a kutatócsoport az uralkodók bevételeit, a gazdasági élet működéséhez elengedhetetlen pénzverést, a királyság pénzügyigazgatását működtető intézményrendszert vizsgálja, miközben az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések tanulmányozása szintén a kutatás ezen részéhez tartozik. A városi gazdálkodást három szinten lehet vizsgálni: az adminisztráció, az infrastruktúra és a saját vállalkozások szintjén. Míg az első kettő lehetőséget teremtett arra, hogy a település a gazdasági élet színhelyeként szolgáljon, illetőleg arra, hogy polgáraik minél jobb feltételek közepette folytathassák gazdasági tevékenységüket, a harmadik már a város intézményeinek és létesítményeinek működését, az adózási kötelezettség teljesítését könnyítette meg. A kutatócsoport a hangsúlyt az első két szint vizsgálatára helyezi, különös súlyt helyezve a városok hazai és nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének tanulmányozására.
A Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoport részletes munkaterve a Történelmi Szemle 2015. évi 3. számában lesz olvasható.
A kutatócsoport a témavezetővel együtt 15 tagból áll: Benda Judit (Budapest Töréneti Múzeum); Draskóczy István DSc (Eötvös Loránt Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Középkori és Kora Újkori Történeti Tanszék); Kádas István (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet); Kolláth Ágnes (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Régészettudományi Intézet); Kovács Viktória PhD-hallgató (Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történeti Doktori Iskola); Körmendi Tamás PhD (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Történeti Segédtudományi Tanszék); Lővei Pál DSc (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet); Mordovin Maxim PhD (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Régészeti Intézet); Neumann Tibor PhD (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); Péterfi Bence fiatal kutató (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); Skorka Renáta PhD (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet); Szende Katalin (Central European University); Tóth Csaba PhD (Magyar Nemzeti Múzeum, Éremtár); V. Székely György (Katona József Múzeum, Kecskemét). A kutatócsoport munkáját neves – hazai és külföldi – szakemberek segítik majd alkalmi vagy rendszeres együttműködőként.
A kutatócsoport munkájáról, a szakmai együttműködés lehetőségeiről érdeklődhet a kutatócsoport vezetőjénél, Weisz Boglárkánál:
