2016. március 18-ától látogatható a Budapesti Történeti Múzeum, valamint a Krakkói Várostörténeti Múzeum közös kiállítása: Közös úton, Budapest és Krakkó a középkorban címmel a BTM Vármúzeumában. A kiállítást és a hozzá kapcsolódó katalógust az MTA BTK TTI Lendület Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoportja mind szellemi munkájával, mind anyagilag támogatta. A kiállításról készült beszámoló alább olvasható.

2016. március 18-án nyílt meg ünnepélyes keretek között – Lengyelország és Magyarország államfői, Andrzej Duda valamint Áder János, illetve Krakkó és Budapest főpolgármesterének részvételével – a Budapesti Történeti Múzeum, valamint a Krakkói Várostörténeti Múzeum (Muzeum Historyczne Miasta Krakowa) közös kiállítása a Budavári Palota „E” épületében, a BTM Vármúzeumának első emeletén. Az egybegyűltek számára a tárlatot szakmai szempontból Zsoldos Attila akadémikus, az MTA BTK TTI Középkori témacsoport vezetője értékelte.
A kiállítás megvalósításának oroszlánrészét a BTM Vármúzeumának két munkatársa, Benda Judit és Kiss Virág végezte. A több éves munkával egybehangolt múzeumi együttműködés célja az volt, hogy rámutasson a két város történelmének közös pontjaira, és azokat a modern, láttató muzeológia eszközeivel a nagyközönség számára előbb Budapesten, majd Krakkóban a látogatók elé tárja.
A kiállítói tér baloldalán a budapesti, ezzel párhuzamosan, a jobb oldalon a krakkói vonatkozású tárgyak sorakoznak. A pesti-budai darabok egy része a magyar múzeumlátogatók számára ismerős lehetett, hiszen a három város, Pest, Buda és Óbuda legprominensebb tárgyi emlékei vonulnak fel, köztük olyanok, melyek az utóbbi évek során bukkantak fel. A kiállításon együtt látható piliscsabai és budai Köpenyes Madonna-szobrok például ezen esemény alkalmával debütáltak. Az ismertebb tárgyakkal kapcsolatban is feltétlenül hangsúlyozandó, hogy már csak a kiállítás különleges megközelítési módja miatt sem egyszerű „behelyettesítésről” vagy ismétlésről van szó. A régóta ismert darabok új közegben és kontextusban bukkannak fel. A válogatásnál szemmel láthatóan az is szempont lehetett, hogy a pars pro toto jegyében a tárgyak ne csupán a településhez kötődjenek, hanem a kor valamely problematikájára utaljanak, s a Magyar, avagy a Lengyel Királyság történelme is tükröződjön bennük. Ez különösképpen a két, a budapesti és a krakkói „ösvény” között húzódó, harmadik vitrinsorban kiállított darabokon érződött, hiszen itt olyan közös, nagy témák kerülnek elő, mint a pálosok, a krakkói egyetem vagy a közös uralkodóházak, az Anjouk, illetve a Jagellók. A tárlat alapvetően kronologikus, azon belül azonban tematikus beosztás érvényesül. Az legelső részben a két város legendákkal átszőtt alapításával, illetve a ténylegesen is dokumentálható kezdetekkel szembesül a látogató. E kezdeti felvirágzást a Pestet, (Ó)Budát és Krakkót egyaránt sújtó tatárjárás szakította félbe, amelyet az alapok újonnani megteremtése követett, majd azután két tematikus rész is a 14–16. századi Pest-Buda és Krakkó történetéhez kötődik. Egyedül a hatodik tartalmi egységben érezhető némi ellentmondás: míg Pest-Buda oszmán kézre került, addig Krakkó továbbra is virágozhatott, bár 1608-ban elveszítette fővárosi rangját.

Mind a magyar, mind a lengyel résznél külön dicsérendő, hogy mennyire sokszínű anyagot sikerült felvonultatni: nemcsak régészeti feltárások során előkerült fából, csontból, kerámiából készült használati tárgyakat állítottak ki, hanem kőfaragványokat, levéltári vagy kézirattári iratokat (sajnos lengyel részről csak másolatokat), maketteket vagy rekonstrukciós videókat. Nemcsak az elit kultúrájába, így az udvari életbe nyerhetünk betekintést, hanem a hétköznapi polgárok mindennapjaiba is.

A kiállítást és a kötetet az MTA BTK TTI Lendület Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoportja mind szellemi munkájával, mind anyagilag támogatta. A megnyitóval egy időben megjelenő katalógusban egy-egy rövidebb összefoglalást Draskóczy István, Benda Judit, Szende Katalin tollából olvashatunk, Kolláth Ágnes és Péterfi Bence tárgyleírásokat készítettek a kötet számára. A magyar és angol nyelven megjelentett kiadvány szerencsés módon folytatja a BTM által korábban megkezdett hagyományokat: a magyar középkorkutatás egy újabb, igényes kiállítású és tartalmas kiadvánnyal gyarapodott.

Közös úton – Budapest és Krakkó a középkorban. Időszaki kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. Megtekinthető 2016. március 19. és 2016. július 24. között.

Péterfi Bence