A Csókakő várában a 20. század végén megindult régészeti feltárások az idén is folytatódtak. Kolláth Ágnes (Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet) az MTA BTK „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja is részt vett az ásatáson. A feltárások az MNV Zrt. anyagi támogatásával, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum megelőző régészeti feltárása keretében zajlik, irányítói Kovács Gyöngyi (MTA BTK RI) és Hatházi Gábor (EMMI). A munkálatokba az ásatás szervezését és lebonyolítását végző székesfehérvári szakemberek mellett számos budapesti és szegedi kolléga is bekapcsolódott. A vár 2015-ben bekerült a Nemzeti Várprogramba, ami az 1990-es évek óta tartó többé-kevésbé rendszeres régészeti kutatásokat és műemléki helyreállításokat új dimenzióba helyezi a jövőben.

A Csákok által a Vértes hegyoldalában megépített csókakői vár Fejér megye egyetlen ma is álló középkori sziklavára, birtokosai között – a király mellett – olyan családokat találunk, mint a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak. A törökök 1543–1544-ben foglalták el a várat és a 15 éves háború (1593–1606) egy-két évétől eltekintve 1687-ig uralták. A csókakői várhoz tartoztak a középkorban a Győrből Fehérvárra vezető út mentén a móri, az orondi és az igari vámok, míg a Fehérvárról a Bakony erdején keresztül vezető úton a csurgói vám. A Győrből Fehérvárra vezető út része volt a Szent István által megnyitott, Magyarországon át vezető jeruzsálemi zarándokútnak, mely ugyan a 12. században háttérbe szorult, a későbbiekben is jelentős kereskedelmi útvonal volt. A hazai és külföldi kereskedők egyaránt használtak, sőt, a Pozsony és Győr irányából Fehérvárra közlekedők jogszerűen csak ezen az útvonalon közlekedhetek, így Csókakő birtokosa a középkor egyik jelentős kereskedelmi útvonalát felügyelhette, illetőleg élvezhette annak hasznát. A feltárásokról szóló friss hírekhez lásd a Szent István Király Múzeum blogját.