Régészhallgatók a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja, Mordovin Maxim (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézet) irányításával a Titton Viktória (Füleki Vármúzeum) és Robert Malček (Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézet) vezetésével folyó füleki vár régészeti ásatásán vettek részt. A feltárás során gazdaságtörténeti vonatkozású leletek is felszínre kerültek.
A füleki vár területén Titton Viktória és Róbert Malček vezetésével folyó ásatásokhoz 2015-ben ismét csatlakozott az ELTE Régészettudományi Intézete. A tízfőnyi régészhallgatói csapatot Mordovin Maxim, az ELTE BTK adjunktusa, az MTA BTK „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagja irányította. A 2011 óta kisebb-nagyobb intenzitással folyó feltárások elsődleges célja az alsó vár külső palánkjának helymeghatározása, szerkezetének és építési periódusainak megállapítása.
A kutatások alapvetően a vár fennállásának utolsó évszázadából származó, 16–17. századi rétegeket érintették. Ez meghatározta a leletanyag jellegét is, ugyanis az 1554 és 1593 között oszmán kézen lévő vár ebben az időszakban vált a Magyar Királyság bányavárosait védő legfontosabb végvárrá. Ennek megfelelően a vár bővítése és modernizációja a Pálffy Miklós és Tieffenbach Kristóf által vezetett ostrom után azonnal megindult, és a 17. század közepén is folytatódott. Az ásatás során mindkét átépítés nyomai megfigyelhetővé váltak. Az elsőhöz tartozott maga a palánk, melynek többszörös cölöpsora és a külső rézsűt védő karói világosan kirajzolódtak a feltárási szelvényben. A 17. század közepének építkezéseit a palánkot dél felől megerősítő kőfal jelezte.
Az erődítés maradványain kívül külön érdekességet jelentett a palánk betöltése. A megfigyelések alapján arra következtethetünk, hogy az 1600 körüli építkezés során a palánk cölöpeinek közét a korábbi ostrom során elpusztult épületek omladékaival töltötték ki. Az alsó vár gerendavázas és agyagtapasztású épületei az ostromot kísérő tűzvész után megőrizték a különböző felszerelési tárgyakat. Ennek köszönhetően a füleki feltárások során egy kisebb vaseszköz-lelet és a távolsági kereskedelmet látványosan jelző import kerámia: izniki fajansz és kínai porcelán került elő a palánk töltéséből. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok további beszédes emlékei a vár területén évszázadokkal ezelőtt elhagyott lengyel és cseh pénzek.
