Az MTA BTK TTI „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténeti Kutatócsoport két tagja 2017 szeptemberétől az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében ösztöndíjban részesül. Kovács Viktória, intézetünk tudományos segédmunkatársa Gazdaságtörténeti források I. Lajos uralkodásának második feléből (1362–1382) – forráskiadás címmel, Gál Judit, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék tudományos segédmunkatársa A dalmáciai városkiváltságok jellemzői és átalakulása az Árpád- és Anjou-korban címmel nyújtotta be sikeres pályázatát. Ezúton is gratulálunk nekik! A pályázatok rövid összefoglalóját lásd alább.

Kovács Viktória Gazdaságtörténeti források I. Lajos uralkodásának második feléből (1362–1382) – forráskiadás című kutatási pályázata az 1362–1382 közötti időszak gazdaságtörténeti vonatkozású forrásai közül a kiadatlan, illetve a hibásan publikált oklevelek szövegkiadásának elkészítésére irányul. A cél egy tematikusan felépített forráskiadás létrehozása úgy a vámtörténethez kapcsolódó, mint más gazdaságtörténeti tárgyú, így — a teljesség igénye nélkül — iparűzésre, kereskedelemre, bányászatra, városi kiváltságokra, adókra és más uralkodói jövedelmekre adatokat tartalmazó oklevelek közlésével. A Lajos-kor utolsó két évtizede az Anjou-házi király uralkodásának forráskiadási és kutatási szempontból talán a legelhanyagoltabb időszaka. Joggal várható tehát, hogy a kutatás során új, eddig nem hasznosított források feltárására, kiadására kerül sor; és a modern forráskiadás kritériumainak megfelelő szövegkiadásoknak olyan tematikus gyűjteménye születik meg, amely átfogó képet tud nyújtani a Lajos-kor második felének gazdasági életéről.

Gál Judit A dalmáciai városkiváltságok jellemzői és átalakulása az Árpád- és Anjou-korban című kutatási programjának célja, hogy a 12–14. század során, a magyar uralkodók által a dalmáciai városoknak adott kiváltságokat a teljesség igényére törekedve feltérképezze és megvizsgálja. A fenti kutatási téma választásánál az első számú motiváció az volt, hogy a középkori Magyar Királyság történetének egy jelentős részében az országhoz tartozó dalmáciai városok uralkodói kiváltságairól egy átfogó tudományos munka még nem született. A vizsgálat földrajzi értelemben a Kvarner-öböltől a Raguzáig terjedő tengermelléki régió városaira terjed ki, időben pedig az Árpád- és Anjou-kori uralkodók politikáját vizsgálja meg. A kutatás a középkori magyar dalmáciai városkiváltságokat elsősorban politikatörténeti, társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, intézménytörténeti szempontok szerint vizsgálja, emellett a kiváltságok szimbolikus és tényleges kommunikációban betöltött szerepét, valamint reprezentációs és rituális funkcióját is vizsgálja.