2022. június 10-én a Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorában M. Lovas Krisztina, a Magyar Nemzeti Múzeum törrténésze és szakmuzeológusa, valamint Intézetünk tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője, Pálffy Géza beszélt a több száz éves horvát–magyar kapcsolatok legfőbb érdekességeiről, elsősorban összetartó elemeiről. A riport apropóját a 2021 decemberében az MNM és a zágrábi Klovićevi dvori galéria közös szervezésében Budapesten megnyílt nagyszabású horvát–magyar kiállítás adta. A Vágner Mária szerkesztő készítette közel félórás riport itt hallgatható meg.
A műsor többek között a következő izgalmas kérdésekre kereste a választ: Mi köze Szent Lászlónak Horvátországhoz? Ki volt az első Árpád-házi horvát király? Miért készíttetett Nagy Lajos és felesége ereklyetartó szarkofágot Szent Simeonnak? Miért az Esterházyak fraknói kincstárában maradt meg a legrégebbi ismert horvát zászló? Mikor épült ki Fiume, amelynek kikötőjében Európa egyik első olajfinomítója működött, és aminek a tankerhajóját Etelkának hívták? Ha a horvát–magyar kapcsolatok kerülnek szóba, legtöbben a kibeszéletlen, fájó pontokra gondolnak itt is, ott is. Pedig az együtt töltött bő 800 évben működött az egymásrautaltság, az összetartozás, és összességében sokkal több volt a jó, mint a rossz. Arról nem is beszélve, hogy számos történelmi családnak volt hazája mindkettő, amelyek históriájába az Ars et Virtus. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége című kiállítás részletes betekintést nyújtott.
A tárlaton szerepelt többek között a Szent Korona Kutatócsoport egyik legkiemelkedőbb szakmai felfedezése, az eddig ismert legrégebbi (1647. évi) Horvátország-zászló az Esterházy család világhírű fraknói kincstárából. A különleges kincs 2020 szeptemberében első ízben érkezett Horvátországba a horvát–magyar közös kiállítás ottani változatára, majd 2021 decemberében a Nemzeti Múzeumba. Ezzel is magyarázható, hogy kollégánk a budapesti kiállításon 2022. február 5-én és 2022. március 5-én nagy sikerrel tarthatott szubjektív tárlatvezetéseket, amelyek a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Múzeum hagyományosan jó kapcsolatrendszerét erősítették.
A rendezvény létrejöttében intézetünk tudományos főmunkatársa, Sokcsevits Dénes, az új Horvátország-történet szerzője is kiemelkedő szerepet játszott, aki egy 2019. évi Zrínyi-műsor felvételéről ezen adásban is megszólalt. Mindezek jól mutatják, hogy a horvát–magyar történeti kapcsolatok vizsgálata immár több évtizede a Történettudományi Intézet kiemelkedő kutatási területei közé tartozik. A március 15-én zárt kiállítás legfontosabb csomópontjairól az MNM a koronavírus-járvány alatt izgalmas virtuális tárlatot is készített, amely honlapján napjainkig megtekinthető.
