A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Programjának keretében az MTA BTK TTI „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportja – intézetünk Kora újkori témacsoportjának vezetője, Pálffy Géza irányításával – 2012 júliusától 2017 júniusáig kap kiemelt támogatást a magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona 1526 és 1916 történetének szisztematikus vizsgálatára. Az Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt legfőbb célja a magyar tudományosság jelentős adósságának pótlása, a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi (székesfehérvári, pozsonyi, soproni, budai és budapesti) ceremóniáinak részletes áttekintése. Az interdiszciplináris projekt hazai és külföldi (ausztriai, szlovákiai, spanyol- és olaszországi stb.) levéltárakból össze kívánja gyűjteni a koronázási jelvények és szertartások eddig ismeretlen újkori forrásait, a korona és a koronázások ábrázolásait, miközben összeállítja a legfőbb nemzeti kincsünk itineráriumát, a koronázási szertartások Ki kicsodáját, a koronázási érmek adatbázisát és megjelenteti Révay Péter nevezetes bővített koronatörténete (1659) latin–magyar kritikai kiadását. Emellett kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy egyes korszakokban kinek mit jelentett a Szent Korona, milyen eszmeiség fűződött hozzá, és milyen szerepet játszott a magyar állami, később nemzeti reprezentációban és szimbolikus politikában. A Lendület-projekt részletes munkaterve a Történelmi Szemle 2012. évi 3. számában lát napvilágot.
A kutatócsoport 14 belső (állandó) tagból áll: a témavezető mellett ifj. Bertényi Iván (ELTE BTK), Bicskei Éva (MTA BTK MI), Buzási Enikő (MNG), Gödölle Mátyás (MNM), Kerny Terézia (MTA BTK MI), Kiss Erika (MNM), Zuzana Ludiková (SNG Bratislava), Martí Tibor (MTA BTK TTI), Mikó Árpád (MNG), Monostori Tibor (ELTE BTK), Soltész Ferenc Gábor (Budapest), Tóth Csaba (MNM) és Tóth Gergely (MTA BTK TTI). Rajtuk kívül a kutatócsoport ún. külső tagként mintegy húsz hazai és külföldi tudományos intézmény munkatársainak (történészek mellett levéltárosok, régészek, muzeológusok, művészet-, eszme-, irodalom-, zenetörténészek stb.) szoros együttműködésére is számít.
A projekt eredményeit a hazai és a külföldi tudományosság mellett várhatóan a magyarországi nagyközönség és a különböző szintű történelemoktatás is számos területen kamatoztathatja majd. A kutatási terv sikeres megvalósítása nyomán ugyanis a téma eddigi szlovák nyelvű összefoglalói helyére a Magyar Királyság történetének egyik legfontosabb eseményéről (az uralkodókoronázásokról) magyar alapmunkák léphetnek. Emellett a magyar tudományosság adósságát törlesztve a projekt hozzájárulhat legfőbb nemzeti ereklyénk újkori históriájának tudományosan megalapozott feltárásához, a magyar állami és nemzeti szimbólumok történetének jelentősebb gazdagításához, sőt akár új nemzeti kincsek felfedezéséhez is. Mindezeken túl a csoport munkája meghatározó alapkutatásként elő kívánja segíteni egy, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016-ban szervezendő nagyszabású koronázáskiállítás szakmai megalapozását is. Végül a magyar állami és nemzeti reprezentáció újkori históriájának alaposabb megismerése elősegítheti a magyar lakosság történeti ismereteinek elmélyítését és nemzeti identitásunk erősítését is.
A kutatócsoport munkájáról és a vele való szakmai együttműködés lehetőségeiről további információk kérhetők vezetőjétől, Pálffy Gézától:
