2012. október 9-én a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson Sopron Megye Soproni Levéltára szervezésében nemzetközi konferenciát tartottak Sopronban a magyar történetírás által napjainkra szinte teljesen elfeledett 1622. évi soproni országgyűlésről. Az Egy új együttműködés kezdete: az 1622. évi soproni országgyűlés címmel rendezett tanácskozáson budapesti, pozsonyi, soproni és szegedi történészek, levéltárosok és muzeológusok sorában intézetünket és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Szent Korona Kutatócsoportot a csoport vezetője, Pálffy Géza képviselte. A konferencia bevezető előadását tartó témacsoport-vezető Egy elfelejtett kiegyezés a 17. századi magyar történelemben: az 1622. évi soproni diéta című referátumában új megvilágításba helyezte mind a 17. századi Magyar Királyság történetét, mind a soproni országgyűlést, mind Gonzaga Eleonóra Anna királynénak a diéta alatt tartott koronázását. A történész – 2012. szeptember 25-én, Budapesten tartott, jelentős sajtóvisszhangot kapott előadását folytatva – a 17. századi magyar rendi állam históriáját a kompromisszumkötések korszakaként (is) mutatta be, amely során a bécsi Habsburg-udvar és a magyar királysági rendek öt alkalommal (1608, 1622, 1646–1647, 1681, 1711) egyeztek ki egymással. Ezen kiegyezések közül a legelfeledettebb kompromisszum a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első magyarországi hadjáratát (1619–1621) lezáró nikolsburgi békét (1621) követően, 1622 nyarán született meg Sopronban. Ekkor a nemcsak a bécsi udvar békélt meg újfent a magyar politikai elittel, hanem a hadakozás alatt két részre szakadó magyar rendek is kiegyezett egymással.

Az 1618–1620-ban végveszélybe került közép-európai Habsburg Monarchia és Magyarország mellett az 1622. nyári diéta a nyugat-magyarországi szabad királyi város életében is kiemelkedő jelentőséggel bírt. Egyrészt Sopronban született meg a 17. század második kiegyezése, amely országos szinten új hatalomelosztással is együtt járt, hiszen – a korszakban csaknem egyedülálló módon – szinte minden magyar világi és katonai főméltóság posztjára új személy került. Másrészt 1553 tavasza után ismét itt ülésezett a magyar országgyűlés, ami Sopron városának addigi szerepét számottevően növelte. Harmadrészt II. Ferdinánd király (1618–1637) feleségének, Eleonóra Anna királynénak a ferences templomban megrendezett koronázásával Sopron is a magyar koronázóvárosok sorába lépett. Sőt, a kora újkorban a Szent Korona ekkor járt először a városban, amely a nevezetes esemény emlékére 1622. augusztus elején új címeradományban részesült. Ezt a város egészen a modern időkig használta, rajta örök mementóul az akkori magyar uralkodó, II. Ferdinánd és frissen megkoronázott hitvese, Eleonóra királyné monogramjaival (F E).

A tanácskozást követően a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője többnapos feltáró munkát folytatott a Soproni Levéltárban és a Soproni Múzeumban az ez ideig alig kutatott három soproni király- és királyné-koronázás (1622: Eleonóra Anna királyné, 1625: III. Ferdinánd király, 1681: Eleonóra Magdolna királyné) történetére vonatkozóan. Ennek során számos eddig teljesen ismeretlen vagy kevéssé ismert forrás (naplók, beszámolók, számadások, nyugták) és egykori tárgyi emlék került elő (a soproni szertartások mellett pozsonyi és budai ceremóniákról is), amelyek közzététele és bemutatása a kutatócsoport kutatási programjában vállalt kiadványokban, valamint soproni és budapesti kiállításokon várható. A konferencia és kutatóút első lépésben remélhetőleg hozzájárulhatott ahhoz is, hogy Sopron a magyar állampolgárok köztudatában ne csak meghatározó polgárvárosként és a leghűségesebb városként, hanem 17. századi koronázóvárosként és kulcsfontosságú magyar országgyűlések színhelyeként is élhessen.

A konferencia részletes programját (a város 1622-ben elnyert címerével) itt olvashatja. Az előadások anyagát 2013-ban a Soproni Levéltár önálló kötetben jelenteti meg.