Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos munkatársa, a "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport tagja, Kerny Terézia 2015. november 6-án, 58 éves korában elhunyt. Nemcsak szakmáját lelkesen és alázatosan művelő, sokoldalú és fáradhatatlan kollégát veszítettünk el, akinek az érdeklődése az építészettörténettől az ikonográfián keresztül a tudománytörténetig ívelt, hanem egy olyan embert is, aki mások gondját-baját magára vállalva, az intézet minden munkatársát szinte családtagjának tekintve élt közöttünk. 2012-től ő volt a Művészettörténeti Intézet folyóiratának, az Ars Hungaricának a főszerkesztője, valamint az MTA BTK Közalkalmazotti Tanácsának művészettörténész tagja. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatban osztálytitkárként működött. Tevékenységéért 2005-ben Pasteiner Gyula-emlékéremben, 2008-ban és 2015-ben Opus Mirabile Díjban díjban, 2014-ben Főigazgatói Elismerésben részesült. Nagyon fog hiányozni. 

Bölcs 4,7-17 Az igaz azonban, haljon meg bár idő előtt, nyugalomra talál. Mert a tisztes aggkort nem a hosszú élet adja, és nem az évek száma méri, inkább az ember bölcsessége az igazi ősz haj, s a szeplőtelen élet az igazi aggkor. Mivel kedvessé lett Isten előtt, szeretetet talált, és ő elvitte, mert bűnösök között töltötte életét, elragadta, hogy a gonoszság meg ne rontsa elméjét, s az álnokság meg ne tévessze lelkét. Mert a könnyelműség igézete homályba burkolja a jót, s a csapongó szenvedély megrontja az ártatlan szívet. Mivel hamar tökéletessé lett, hosszú időt töltött be. Mert lelke kedves volt Isten előtt, sietve kiragadta őt a gonoszság közepéből. A népek látták, de meg nem értették, és nem vették szívükre azt, hogy Isten kegyelme és irgalma vár szentjeire, és irgalmas látogatása választottjaira.