A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága meghívására tartott előadást 2019. április 10-én este Miskolcon a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport elmúlt évekbeli felfedezéseiről a kutatócsoport vezetője, intézetünk tudományos tanácsadója, Pálffy Géza. Az Akadémiai Esték sorozatban megrendezett nagyelőadásra jelentős érdeklődés közepette került sor, ami ismételten bizonyította az Akadémián folyó alapkutatások számottevő társadalmi hasznosulását. A rendezvény meghívója és ismertetője itt tekinthető meg.
Pálffy Géza az Új felfedezések a Szent Korona történetéről és külföldi útjairól című, gazdag vetítéssel kísért előadásában a magyar korona eddig ismeretlen fejezeteibe kalauzolta el a Miskolci Egyetemről és Miskolc városából érkezett népes hallgatóságot. Az elmúlt évek friss eredményei alapján a kutatói team vezetője elsősorban a következő kérdésekre kereste a választ: Mikor és hogyan keletkezett a Szent Korona legrégebbi hiteles ábrázolása? Mikor ferdülhetett el a korona keresztje? Hol található a legkorábbi szent koronás magyar országzászló (1618-ból)? – mely témáról az előadónak néhány hete hatnyelvű monográfiája látott napvilágot. Elfeledtük-e egy 17. századi dunántúli koronázóvárosunkat, avagy miként módosítandó az érettségi tétel a törvényes magyar koronázásról? Majd a kutatócsoport egyik legújabb tanulmánykötete (A Szent Korona hazatér) alapján Pálffy Géza a magyar korona tizenegy külföldi útját és hazatérését is részletesebben bemutatta. A magyar koronázási jelvények nyomába eredve így Miskolcon is új megvilágításba kerülhettek nemzeti ereklyénk kalandjai. Végül az előadó ismertette a kutatócsoport eddig 12 nyelven megjelent több mint 20 kiadványát, amelyek érzékletesen jelzik, mennyire kiemelkedő szerepet játszik az Akadémia kutatóhálózata legfőbb nemzeti kincsünk históriájának feltárásában.