Intézetünk kiadásában a kiemelkedő érdeklődésre tekintettel immár harmadik kiadásában jelent meg Pálffy Géza tudományos tanácsadó, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században című kötete. A könyv új védőborítóval, a Magyar Történelmi Emlékek – Értekezések-sorozatban a 2010. évi első kiadás harmadik, szövegében változatlan kiadásaként látott napvilágot. Az újabb megjelenést azt tette szükségessé, hogy monográfia második, 2015. évi kiadása, sőt annak 2016. évi utánnyomása is teljességgel elfogyott. A kötet tartalomjegyzéke itt olvasható, míg védőborítója itt látható.

A nagy érdeklődésre tekintettel immár harmadik kiadásában (1.: 2010, 2.: 2015, 3.: 2022) és két utánnyomásban (1.: 2011, 2.: 2016) napvilágot látott kötet a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia korábban szisztematikusan kevéssé kutatott, 16. századi sokrétű kapcsolatrendszerét vizsgálja. A könyv elsősorban azt a folyamatot elemzi, hogy az 1526. évi mohácsi csatát követően a megmaradt magyar állam miként csatlakozott a Habsburgok Közép-Európában német–osztrák, magyar és cseh területekből létrejövő ún. összetett államához (composite state). A monográfia részletesen feltárja, hogy a katonai, pénzügyi és gazdasági téren egyaránt erős integráció ellenére a Magyar Királyság mily módon tudta megőrizni különleges pozícióját a Bécsből, majd a századvégen részben Prágából irányított Habsburg államszövetségben. Magyar, osztrák, szlovák és horvát levéltárakban végzett kutatásokra építve a szerző számos területen hoz újdonságokat és árnyalja eddigi ismereteinket. A kötet feltérképezi, hogy a magyar arisztokraták, főpapok és nemesek miként vettek részt a bécsi és prágai uralkodói udvarbeli döntéshozatalban. Részletesen bemutatja az oszmánok ellen Magyar- és Horvátország területén kiépített új határvédelmi rendszert, valamint külön fejezetekben foglalkozik a Magyar Királyság sokrétű (katonai, pénzügyi, gazdasági) közép-európai szerepével (mint védőbástya, meghatározó jövedelemforrás és éléskamra). A szerző kiemelt figyelmet szentel a szuverenitás intézményeinek (országgyűlés, uralkodókoronázás, vármegyék) és szimbólumainak (magyar korona, címerek, zászlók, pecsétek) is, érzékletesen bemutatva, miként volt lehetséges a több területen erős centralizáció ellenére a királyság szuverenitásának és a magyar rendek befolyásának megőrzése, azaz miként maradhatott meg a Magyar Királyság a közép-európai Habsburg Monarchia legönállóbb államának.

A „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport támogatásával megjelent monográfia a fenti eredményeken túl összességében számottevő mértékben módosítja azt a hagyományos felfogást is, amely a kora újkori magyar történelmet a Habsburg-dinasztiából származó magyar uralkodók ellen vezetett szabadságharcok sorozataként mutatja be. E koncepció helyett elsősorban a mindenkori kompromisszumkényszerek és kiegyezésrendszerek keretében elemzi a magyar történelem 1526 utáni sorfordulóit.

A kötet ára 4500 Ft. Megvásárolható, illetve megrendelhető a BTK Történettudományi Intézetben (Humán Tudományok Kutatóháza, Bp. 1097 Tóth Kálmán u. 4., B. ép., 4/44. szoba; tel.: 06-1-224-6700/4624, 4626-os mellékek, e-mail: ; ), valamint a Penna Bölcsész Könyvesboltban hétfő–szerda–péntek 13:00 és 17:00 óra között (Bp. 1053 Magyar u. 40. tel.: 06-30-203-1769, e-mail: ), továbbá terjesztőinknél.